Gastroenterológia

13. Gastroenterologiai képalkotó diagnosztika

Írta: Kiss Katalin Klára

 

13.1. Bevezetés

 
Sokan megkérdőjelezik a gastrointestinális traktus röntgen vizsgálatának időszerűségét, mivel ma már rendelkezésre állnak olyan modalitások, melyekkel a bél lumenének morfológiája nagyobb szenzitivitással és specificitással megítélhető a kontrasztanyaggal végzett röntgen vizsgálathoz képest. A diagnosztikus eszköztárban az endoszkópos vizsgálatok megjelenésére valamint az újabban bevezetésre került CT és MRI vizsgálattal végezhető enteroklízisre és a virtuális colonográfiára gondolva. Ezek a vizsgáló eljárások nem helyettesítik egymást, hanem kiegészítik. Sok, egyszerűbb esetben elég egy kontrasztanyaggal végzett vizsgálat a diagnózis felállításához. További kérdések megválaszolására szolgálhatnak a modernebb vizsgáló eljárások. Például egy nyelési nehezítettségre panaszkodó betegnél a nyelés röntgen vizsgálattal sok esetben diagnózishoz jutunk, vagy el lehet dönteni a látott kép alapján, milyen kiegészítő vizsgálatra van szükség. Ha tumort találunk endoszkópos vizsgálat indokolt, mert elvégezhető a biopszia. CT vizsgálat is szükséges a tumor kiterjedésének megítélésére, illetve a környező szervekhez való viszony és az esetleges áttétek kimutatására. Vitatható az is, hogy az endoszkópos vizsgálat élvez-e prioritást a röntgen vizsgálattal szemben. Ebben a vonatkozásban a helyi viszonyokat kell figyelembe venni. Alapvető szempont pl., hogy rendelkezésre áll-e ennek a vizsgálatnak a lehetősége, valamint az, hogy milyen állapotban van a beteg és melyik vizsgáló eljárásba hajlandó beleegyezni. Az endoszkópiás vizsgálat eszközös vizsgálat, melynek szövődményei is lehetnek. Vannak olyan esetek is mikor az endoszkóp egy jelentős fokú szűkületig jut, és az attól disztálisan lévő szakaszok tovább endoszkóppal nem vizsgálhatók. A kontrasztanyagos röntgen vizsgálat egyszerűen és gyorsan kivitelezhető és könnyen elérhető is. Vannak olyan esetek is, mikor endoszkóppal egyértelmű a diagnózis, mégis szükséges a kontrasztanyagos röntgen vizsgálat. Erre jó példa, hogy reflux okozta nyelőcsőgyulladás egyértelműen azonosítható az endoszkópos képalapján, azt azonban, hogy a reflux milyen mértékű, csak a röntgen vizsgálattal lehet megítélni, és ennek terápiás jelentősége van. Legyen itt még egy példa, ami típusosan igényli mindkét vizsgálatot és ez a gyomor scirrus. Az endoszkópos vizsgálattal felmerül a gyanú, hogy a gyomorfal mozgása renyhe. Gyomor röntgen vizsgálattal, mely funkcionális jellegű, egyértelműen igazolható, hogy van e fali merevség, ami erre a betegségre típusos és a legkorábbi tünet is egyben. A biopszia sem mérvadó ezekben az esetekben, hiszen a tumor nem éri el a nyálkahártyát.
A nukleáris medicinának is van szerepe a gyomor-bél traktus egyes betegséginek diagnosztizálásában, gyulladásos aktivitás igazolására is alkalmas vizsgáló eljárás.
A helyesnek tűnő válasz arra, hogy mikor, milyen vizsgálattal jussunk diagnózishoz a nyelőcső, a gyomor és a bél betegségeiben, mindenkor a beteg állapota, illetve az iránydiagnózis határozza meg, és azt ennek alapján kell egyedileg megtervezni.
A funkcionális vizsgálatokat monokontrasztosan végezzük. A morfológia megítélésére a kettős kontrasztos vizsgálat alkalmas.
(A korszerűnek mondott kettős kontrasztos vizsgálatokhoz jelenleg nem kapható kontrasztanyag.)

 

13.2. A nyelőcső, a gyomor, a bélrendszer röntgen vizsgálata

 
A kontrasztanyagokat feloszthatjuk bárium és jódtartalmúakra.

A jódtartalmú kontrasztanyagok felszívódóak. Szerves kötésben benzol gyűrűhöz kötött jódot tartalmaz. A Peritrast és a Gastrografin áll rendelkezésre. A Gastrografin hyperosmolaris, erős hashajtó hatású.
A bárium tartalmú kontrasztanyagok bárium szulfátot tartalmaznak, melyet szuszpenzió formájában használunk. A bárium szabad formájában és vízoldékony vegyületeiben erősen toxikus, vízben, savakban és lúgokban oldhatatlan vegyület. Bárium szulfát szuszpenziót készítünk, ami egy stabil só. A bárium szulfát a hasüregbe jutva beivódik a peritoneumba és a serosaba. A simaizomgörcsöt, peritonitist okozhat, ami komoly szövődmény és magas a halálozási aránya.

Nem használható bárium:

• ha kilépésre, perforációra van gyanú
• posztoperatív állapotokban esetleges varrat elégtelenség miatt
• idegentest keresésekor
• eszközös beavatkozást követően
• ha aspiráció lehetősége áll fenn
• oesophago-bronchialis fistula gyanúja esetén
• fistulák feltöltése
• epeutak feltöltése
• definitív obstrukciós ileusban
• súlyos gasztrointesztinális vérzés esetén

Vizsgálati technika:

• monokontrasztos vizsgálat
• kettős kontrasztos vizsgálat

 
Monokontrasztos vizsgálatoknál jól ábrázolódik az üreges szervek fala. Üreges szerv funkcionálisan vizsgálható vele. A kisebb intraluminális képletek azonban nem ábrázolódnak, az erősen sugárfogó kontrasztanyag azokat eltakarja.
Kettős kontrasztos vizsgálatoknál a bárium és egyéb gázok, a pozitív és negatív kontrasztanyag egyidejű használatával az üreges szerv belső falának, a nyálkahártyán elhelyezkedő képleteknek finom felszíni morfológiája jól ábrázolható. A kisebb kontúr egyenetlenségek azonban nem. A falmozgás, a szerv funkciójának megítélése bizonytalan, mert az üreges szerv ilyenkor felfújt állapotban van.

Kontrasztanyagos vizsgálatok típusai:

• nyelés vizsgálat (video nyelés vizsgálat)
• nyelőcső vizsgálat (mono- és kettőskontrasztos)
• hypotoniás nyelőcső vizsgálat
• gyomor röntgen vizsgálat (mono- és kettőskontrasztos)
• gyomor-bél passage vizsgálat
• hypotoniás duodenographia
• kettőskontrasztos vékonybél vizsgálat (szelektív enteroclysis, a CT és MRI vizsgálatok megjelenésével elavultnak tekintjük)
• Irrigoszkópia: kontraszt-beöntés, beöntéses (bél) röntgenvizsgálat /mono- vagy kettős.
• Colonographia: vastagbél képalkotás, lehet CT, MR is.

 

13.3. A nyelőcső röntgenvizsgálata és betegségei

 

13.3.1. Nyelőcső vizsgálatok indikációi:

• nyelési nehezítettség, dysphagia
• fájdalmas nyelés, odynophagia
• égő érzés a nyelőcsőben, pyrosis
• mellkasi fájdalom
• idegentest a nyelőcsőben
• nyelőcső varixok kimutatása
• eszközös beavatkozások után a szövődmények kizárására
• sav-lúg ivás szövődményeinek kimutatása

 

13.3.2. Előkészítés:

 
A vizsgálathoz nem kell éhgyomorra lenni.

Az iránydiagnózis függvényében választunk felszívódó jódos vagy báriumos kontrasztanyagot. Hígabb pépet vagy sűrűbb pasztát is alkalmazhatunk.

A beteget az átvilágító gépbe állítva fél ferde pozícióba helyezzük, hogy a nyelőcső a gerincből kivetüljön. Helytelen csak állva végezni a vizsgálatot, félig megdöntve az asztalt is el kell végezni a vizsgálatot, az esetleges kilépés sokszor csak így jelenik meg. Nyílirányból a pharyngo-oesophagealis átmenetet is meg kell vizsgálni, az esetleges recessusokat érintő elváltozások csak így diagnosztizálhatóak. Kortyonként iszik a beteg, megítéljük a lefutást, lumentágasságot, a fal tágulékonyságát, a nyálkahártya redőzetet.

A nyelőcső kettőskontrasztos vizsgálata - a második kontrasztot a szódium bikarbonát granulátum megitatásából származó széndioxid gáz felszabadulás okozza.

13.3.3. Ép nyelőcső képe:

 
A redőzet hosszanti, ez rtg képen nem látszik. A lumen 2-3 cm átmérőjű. A nyelőcső fala éles kontúrú. Normál viszonyok között, ha a felső és az alsó oesophagealis sphincter is jól zár levegőt nem tartalmaz. A nyelőcsövön három, fiziológiás szűkület figyelhető meg.
A felső szakaszon a cartilago cricoidea, a középső szakaszon az aortaív, az alsó szakaszon a hiatus oesophagei okoz kisebb szűkületet a nyelőcsövön. A nyelőcsövet három segmentumra osztjuk. A felső harmadot az artéria thyroidea superior látja el. A középső harmadot az aorta thoracalisból eredő ágak, az alsó harmadot az artéria gastrica sinistra. Fontos megjegyezni, hogy a nyelőcső körüli varixok a porta – azygos rendszer között anastomosist képeznek. A lymphogen elvezetés az artériák mentén történik.

13.3.4. A nyelőcső betegségei:

 
Achalasia:

Klinikum:

Nyelési nehezítettség, mely a későbbiekben teljes nyelési képtelenséghez vezet.

 
Radiológiai kép:
A nyelőcső lumene jelentősen tágult. Ez akár karvastagságnyi is lehet. Előrehaladott esetekben a mediastinumban többszörös kanyarulatot is vethet a nyelőcső, a mediastinum szélképzője lehet. A cardia kónuszosan beszűkült. A nyelőcső lumenében ételmaradékok és folyadéknívó figyelhető meg. A cardia várakozás után nyílik meg, az ürülés szakaszos. Hideg víz itatása után a cardia jellegzetesen megnyílik. A gyomor zsugorodik. Kialakul a microgaster, mert a nyelőcső átveszi a gyomor rezervoár funkcióját.

Pathomechanismus:

Az achalasiat a plexus myentericus (Aurebach plexus) hiánya, pusztulása okozza. A nervus vagus érintettsége sem zárható ki. Sérült lehet a nyelőcső distalis szakaszának simaizom működése is. Achalasiában csak minimális peristalticus aktivitást látunk vagy egyáltalában nem. Manometriás vizsgálattal ellentétben a vigorosus achalasiával alacsony nyomás mérhető. Achalasia esetén elengedhetetlen az endoscopos vizsgálat és a biopszia

 
Motilitási rendellenességek

• diffúz oesophagus spasmus (DES)
• vigorosus achalasia
• diótörő nyelőcső (nutcracker oesophagus)

 
Klinikum:

Közös jellemzőjük, hogy nyeléskor jelentkező mellkasi fájdalommal járnak.
Mellkasi fájdalom jellemzi, többnyire nyelési nehezítettséggel is járhat e mellett. A vezető tünet a retrosternalisan jelentkező heveny mellkasi fájdalom, melynek intenzitása olyan fokú is lehet, hogy angina pectoris gyanúját kelti. A dysphagia mértéke általában enyhe, mely azonban fokozott psychés terhelésre fokozódhat.

Radiológiai tünetek:

A diffúz oesophagus spasmuskor nyelés vizsgálattal pseudodiverticulosist látunk, manometriás vizsgálat során elhúzódó, magas amplitúdójú, álló jellegű hullámokat. Az alsó oesophagealis sphincter tónusa (LES) nem fokozott.
A vigorosus achalasia az achalasiahoz hasonló megjelenést mutat radiológiailag, az alsó oesophagealis sphincter megnyílásának az elmaradása jellemzi, ez különbözteti meg a DES-től. Elkülönítésükre a nyelőcső manometriás vizsgálata alkalmas. A vigorosus achalasiánál igen magas nyomás mérhető a nyelőcsőben, mely achalasiában 100 Hgmm alatt van.
Kezeletlen vigorosus achalasia előbb-utóbb átmegy valódi achalasiába. A diótörő nyelőcsőnél endoscopos vizsgálattal az alsó oesophagealis sphincteren az eszköz nagyon nehezen vezethető át. DES-hez hasonlóan magas amplitúdójú nyelési hullámokat lehet észlelni.

A nyelőcső spasticus betegségeinél mindhárom vizsgáló eljárást el kell végezni. Elsősorban azért, hogy kizárjuk az egyéb nyelési nehezítettséget okozó elváltozásokat, obstruktív nyelőcső betegségeket, valamint a mellkasi fájdalommal járó reflux betegséget, mely a nyelőcső nyálkahártyájának a gyulladását okozza. Ezen túl differenciál diagnosztikailag is indokolt.
Egymástól való elkülönítésük radiológiai vizsgálattal nem egyértelmű. Ki kell egészíteni endoscopos és manometriás vizsgálattal.

Pseudodiverticulosis vagy Bársony tünetcsoport a DES (diffus oesophagealis spasmus) egyik megjelenési formája:

Klinikum:
Nehezített nyelés, dysphagia jelentkezik. Fájdalmas is lehet a nyelés. Psychosomaticus eredet feltételezett, mert fokozott psychés nyomás alatt a tünetek romlanak.

 
Radiológiai kép:
Gyöngysorszerű lefűződések figyelhetők meg a nyelőcsövön. Álló jellegű hullámokat látunk.
Az álló hullámok a falat továbbításában ineffektívek. Hasonló a radiológiai képe a diótörő nyelőcsőnek, itt azonban az alsó oesophagealis sphincter (LES) kifejezett spasmusa is fennáll. Manometriásan magas nyomás mérhető a nyelőcsőben.

Nyelőcső varicositas:

A nyelőcső varicositása portalis hypertensio következményeként alakul ki. Ennek intra- és extrahepaticus okai lehetnek. Leggyakoribb intrahepaticus ok a májcirrhosis, mely lehet etiles eredetű vagy primér biliaris cirrhosis. Az extrahepaticus okok között leggyakoribb a vena portae thrombosisa vagy annak compressiója.
A megnövekedett nyomás miatt a porta - cava rendszer közötti vénás áramlás a nyelőcső körüli és a cardia-táji collateralis vénás rendszer felé fordul. Volumenterhelés következményeként a collateralisok kitágulnak, vaskos kötegekként kanyarognak a nyálkahártya alatt. Rupturájuk jelentős mennyiségűgű vérzést okozhat. Sokszor az első tünet a vérhányás, a haematemesis. A nyelési nehezítettség ebben a kórképben nem jellemző.
A nyelőcső varicositas kimutatható nyelés vizsgálattal is fekvő helyzetben, a vénák jobb telődése érdekében. Az endoscopos vizsgálat azonban elmaradhatatlan, a varicositas súlyosságának a megítélésére, fennáll-e a vérzés veszélye. Endoscoppal a varixok scleroticus kezelésével csökkenthető a vérzés kockázata. Súlyos esetekben műtéti beavatkozásként az oesophagus transsectióját kell elvégezni.

A radiológiai kép igen jellegzetes. A lumenbe domborodó tágult kanyargós vénák hosszanti árnyékkieséseket mutatnak, illetve többszörös göbös – szigetszerű telődési hiányok látszanak a monokontrasztos képen. Kettős kontrasztos vizsgálattal a lumenbe domborodó kanyargós vénák látszódnak, melyek mellett csak minimális kontrasztanyag elfolyás figyelhető meg.

 
Oesophagitisek:

Klinikum:

Fájdalmas nyelés, odynophagia, pirosis. Retrosternalis vagy máshol jelentkező mellkasi fájdalom.

Radiológiai kép:

Enyhébb esetekben nyelés röntgen vizsgálattal nem látunk eltérést. Előrehaladott oesophagitiseknél
kettős kontrasztos vizsgálattal finom nyálkahártya egyenetlenséget, és ha már necrosis is kialakul a nyelőcső falában telődési többlet is megfigyelhető. Súlyos esetben már a kialakult nyelőcső szűkület már jól ábrázolódik. A nyelőcső fala éles kontúrú, elmerevedik, peristalticus aktivitás nem látható. Főleg refluxos eredetű oesophagitiseknél a nyelőcső szűkülete mellet a nyelőcső meg is rövidülhet, magával húzva a gyomor fornix egy részét a mediastinumba Nem ritka reflux oesophagitiseknél, hogy csak a cardia szűkül be, maga a nyelőcső nem, viszont annak megrövidülése jól látható. Ezt short oesophagusnak nevezzük.

Az oesophagitisek a Savary-Miller klasszifikáció szerint IV. stádiumba sorolható. Ez azonban csak endoscopos vizsgálattal különíthető el.

A nyelőcső gyulladásos betegségeinek következménye minden esetben a nyelőcső lumenének beszűküléséhez vezet, ami lehet olyan mértékű is, hogy a nyelőcső lumene teljesen beszűkül, és kialakul a strictura.
Az elváltozás sav vagy lúgivás után, illetve gastro-oesophagealis reflux betegségben alakul ki leggyakrabban, de előidézheti az is, ha a betegben túl sokáig volt duodenum szonda, mert a nyelőcső nyálkahártyájában az irritáció hatására is gyulladásos folyamat alakulhat ki. A lúgivás sokkal súlyosabb, mert a fehérjéket elfolyósítja, ezért mélyre hatoló, colliquatios nekrózist okoz, míg a savak kicsapják a fehérjéket, így pörk képződik a nyálkahártya felszínén, nem tud mélyre hatolni a mérgező anyag.

 
Radiológiai kép:
A nyelőcső lumene hosszabb szakaszon viszonylag éles kontúrral egyenletesen beszűkül, felette kifejezett tágulat van. Perisztaltikus aktivitást nem látunk, mert a fal elmerevedik. Differenciál diagnosztikailag a tumorok okozhatnak nehézséget. Itt fontos az anamnézis ismerete is. A tumorok fokozatosan kialakuló, lassan romló nyelési panaszokat okoznak, rövidebb szakaszt érintenek.

A vizsgálatot ajánlott felszívódó jódos kontrasztanyaggal végezni, kizárni az esetleges perforatio kizárására.
A pontos morfológia megítélésére folytathatjuk a vizsgálatot ezt követően báriumos kontrasztanyaggal.

Nyelőcső diverticulumok:

A fali kiöblösödéseket, ha a fal nem minden rétegét érinti, akkor pseudodiverticulunak, míg ha minden réteg megtalálható benne diverticulumnak nevezzük.
A nyelőcső diverticulumokat a kialakulás mechanizmusa és a lokalizáció szerint csoportosítjuk.

Lokalizáció alapján:

határ diverticulum a pharyngo-oesophagealis, jelezzük átmenetben (Zenker diverticulum)
trachea bifurcatio szintű diverticulum
epiphrenalis
epicardialis

 


A kialakulás mechanizmus szerint:

trakciós
pulziós

A pulziós diverticulumok a nyelőcsőben kialakult fokozott nyomás hatására jönnek létre – leggyakrabban ott, ahol fali gyengeség áll fenn. A nyomásemelkedést az alsó oesophagealis sphincter fokozott tónusa okozza általában.
A trakciós diverticulumok a nyelőcső környezetében zajló gyulladásos folyamatok következményeként alakulhatnak ki. A gyulladások fibrózissal, adhaesióval gyógyulnak, és a hegszövet mintegy „magára húzza” a nyelőcső falát. A trakciós diverticulumok a középső harmadban alakulnak ki általában (például mediastinitis, vagy egyéb gyulladásos folyamat után). A trakciós diverticulumoknak általában széles szájadékuk van éles, de egyenetlen kontúrjuk lehet, és nem okoznak panaszt, az ételmaradék könnyen bejut a diverticulumba, de könnyen ki is ürül. Általában véletlenszerű lelet. A pulziós diverticulumok nagyra nőhetnek, ezért nyelési panaszokat okozhatnak.

Klinikum:
Lokalizációtól is függ. A határdiverticulumnál, melyet Zenker diverticulumnak is nevezünk a nyelés nehezítettség mellett, mely akár teljes nyelés képtelenséghez is vezethet a betegek egyik panasza, hogy lehajláskor úgymond vomitálnak. Direkt kérdésre, hogy ezt megelőzte-e nausea, elmondják, hogy nem.
A Zenker diverticulumra a hányinger nélküli hányás igen jellemző. Típusos még a foetor oris. A Zenker diverticulum a leggyakrabban előforduló diverticulum nagyra nőhet.

''Pulziós típusú pseudodiverticulum
''
A musculus cricopharyngeus és a musculus constrictor pharyngis által körülhatárolt háromszög alakú területen alakul ki leggyakrabban. Itt az izomrostok széttérésének a következményeként a nyelőcső fala gyengült. Ezt a területet Killian háromszögnek nevezzük. A nyelőcsőben kialakult magas nyomás következményeként a nyelőcső nyálkahártyája kiboltosul és idővel a diverticulum növekedésnek indul. Első tünete a dysphagia, mely teljes nyelésképtelenséghez is vezethet. Nagy méret elérésekor megjelenik a nyakon étkezést követően egy terime, amit a betegek tapintanak is. Ilyenkor a diverticulum comprimálhatja a nyelőcső eredeti lumenét is. A határ diverticulum atípusos elhelyezkedése bal vagy jobb oldali megjelenése is előfordul. A diverticulumnak ezt a megjelenési formáját Killian-Jamieson diverticulumnak nevezzük, melynek további sajátossága, hogy nincs serosa borítása.

 
Radiológiai kép:

Pulziós típusú epiphrenálisan elhelyezkedő diverticulum kerek éles kontúrú telődési többletként ábrázolódik. A pulziós típusú diverticulumokra jellemző a keskeny szájadék. Az epiphrenalis diverticulumok ritkán fordulnak elő. A többi pulziós diverticulummal ellentétben széles a szájadékuk, mely műtéttechnikai nehézségeket jelent.
A diverticulumok radiológiai vizsgálatakor nemcsak a diagnózis felállítása fontos. Rögzíteni kell a diverticulum lokalizációját, és a műtéti beavatkozáshoz nagyon fontos pontosan lokalizálni a diverticulum szájadékát és megítélni annak nagyságát is

A nyelőcső daganatos megbetegedései:

- jóindulatú tumorok
- rosszindulatú tumorok

A jóindulatú nyelőcsőtumorok ritkák és lassan növekednek. Miután kialakul a stenosis, az érintett szakaszon igen kifejezett a praestenoticus tágulat jelentkezhet. Ekkor már jelentkeznek dysphagiás panaszok. A daganat a nyelőcső bármely rétegéből kiindulhat.
A leggyakoribb ezek közül a leiomyoma (50%), de előfordulhat még lipoma, fibroma, hemangioma, lymphangioma, papilloma, fibrovascularis polyp is. adenoma, leiomyoma, fibroma, neurofibroma

Polipok a tápcsatornában bárhol előfordulhatnak csak a gyakoriságuk változó.

Rosszindulatú nyelőcső tumorok, nyelőcső rák:

Klinikum:

Lassan és alattomosan kialakuló betegség. Hónapokig is panaszmentesek a betegek. Korai felismerése ezért nagyon ritka. A betegek a panaszok megjelenésével sem jelentkeznek orvosuknál. A betegség gyakrabban fordul elő alkoholista, dohányzó férfiaknál, leromlott fizikai állapotban. A betegség előfordulásának gyakorisága az életkor előre haladásával növekszik. A legtöbb eset 50-70 év között fordul elő. A panaszok nyelési nehezítettség formájában jelentkeznek, mely idővel egyre fokozódik. Gyakori, hogy akkor kerülnek diagnosztizálásra, amikor a beteg már csak folyadékot tud elfogyasztani. Ilyenkor előrehaladott, általában inoperábilis esetekről van szó.
Szövettanilag az adenocarcinoma és laphámrák fordul elő leggyakrabban. A laphámrák a felső kétharmadban gyakoribb, míg az adenocarcinoma az alsó harmadban. A felső harmadban 25 %, a középső harmadban 50 %, az alsó harmadban 25 % a tumorok előfordulásának gyakorisága. Praecancerosus állapot az úgynevezett Barret oesophagus, mely reflux betegség talaján alakul ki. Lényegében szigetszerűen a laphám helyét hengerhám sejtek foglalják el. A Barrett metaplasia és a reflux betegség főleg a nyelőcső alsó harmadában az adenocarcinoma kialakulásának gyakoriságát növeli. Nem jósolható meg, hogy a malignus átalakulás mikor következik be. Az egyetlen megelőzés a reflux betegség (GERD) gyógyszeres kezelése.

 
Radiológiai kép:

Viszonylag rövid szakaszon a nyelőcső kifejezetten egyenetlen kontúrral beszűkül. Az érintett szakaszon a nyelőcső fala elmerevedik. Felette mérsékelt tágulat lehet. Elhanyagolt esetben kirágott, felhányt szél, egyenetlen telődés figyelhető meg. Kifekélyesedő malignománál telődési többlet van, tumoros perforáció esetén sipolyjáratot is észlelhetünk.

 
Nyelőcső perforatio, ruptura

A nyelőcső perforációja leggyakrabban iatrogen eredetű, endoscopos vizsgálatok szövődményeként alakulhat ki.
Nem ritka nyelőcső tumoroknál sem. Ritkábban alakulnak ki traumás esetekben, idegentest hatására, maró anyagok elfogyasztását követően vagy spontán.

A nyelőcső rupturájának, mely lehet részleges vagy teljes, egyik ritka megjelenési formája az úgynevezett Boerhaave syndroma. Rendszerint alkoholistáknál fordul elő nagyobb mennyiségű ital elfogyasztását követően. Gyakran pleuralis folyadék, ptx is kialakul. Egy saját esetünkben esetben pneumo-pericardium kialakulását találtuk.
A beteg igen heves mellkasi fájdalomra panaszkodik. Nyelés vizsgálattal a betegség gyorsan igazolható. A nyelőcső alsó harmadában széles szájadékon lép ki a kontrasztanyag, majd megjelenik a pleuraűrben is. Ez a betegség rendkívül súlyos, a kialakuló mediastinitis, shock következményeként magas a fatális kimenetelű esetek száma.

13.4. A gyomor

 

 

13.4.1. A beteg előkészítése, a gyomorvizsgálatok típusai:

 
A betegnek éhgyomorral kell megjelenni. Reggel végezzük a vizsgálatot, amikor még kevés az éhgyomri váladék.

Funkcionális vizsgálattal a gyomorfal perisztaltikus aktivitását vizsgáljuk. Akkor szabályos, ha a kisgörbületen és a nagygörbületen párhuzamos, lefűző jellegű, tovahaladó hullámokat látunk. Az álló hullámok, a renyhe lefűződések, a fali merevség kóros.
Sokszor végezzük a gyomor funkcionális vizsgálatát gyomorürülési zavarok megítélésére. A vizsgálatot monokontrasztosan végezzük. A kérdéstől függően választunk felszívódó jódos vagy bárium tartalmú kontrasztanyagot. Posztoperatív állapotokban mindig felszívódó kontrasztanyagot kell választani, a korai szövődmények fennállásának veszélye miatt.

A gyomor ürülési zavarainak számos oka lehet:

• mechanikus
• paralyticus

 
A mechanikus gyomorürülési zavarokat okozhatják:

• hasnyálmirigy térfoglaló folyamatai
• műtét utáni állapotokban, pylorus megtartó pancreatico-duodenectomiát követő anasztomózis szűkület
• kizárt gyomorsérv
• óriás méretű polip a kifolyó traktusban
• nagyobb méretű beékelődött idegentest
• pylorus fekélybetegsége vagy neoplasmája

Klinikum:
Erős mellkasi fájdalom. Hányás.

. A nyelésvizsgálat során herniálódott és kizárt gyomorsérvet találtunk a mellüregben ez mutatkozott a mellkas felvételen lágyrészárnyékként. A leszorított falban a műtét során a sebész perforált ulcust talált.
Ilyen esetekben a nyelés vizsgálat elvégzése feltétlenül szükséges!

A paralyticus gyomorürülési zavaroknak számos oka lehet, amely akár gastroparesisig, plegiáig fokozódhat.

• peritonitis
• postoperatív állapotokban 24-48 óra
• mérgezések
• bulimiás túltelt gyomor
• súlyos diabetes mellitus
• gyógyszer mellékhatás
• ileus következményeként
• pszichoszomatikus betegségekben

18 éves Bulimiás nőbetegről készült felvétel. Egy fazék lencsefőzelék elfogyasztása után. Feszesen telt, csaknem az egész hasüreget kitöltő gyomor ábrázolódik.

A gyomor ürülés vizsgálatokat az anamnézis ismeretében (volt-e endoszkópos vizsgálat), és a kérdéstől függően a megfelelően kiválasztott kontrasztanyaggal végezzük. Vizsgálhatjuk kettőskontrasztosan a morfológia megítélésre, vagy monokontrasztosan, ha funkcionális vizsgálatot akarunk végezni. Ilyenkor a fal motilitását, a mozgás harmonikusságát kell megítélni. Meg kell nézni, hogy megnyílik-e a pylorus, milyen a gyomor ürülése.
Ha gyomorürülési zavarra utaló jelet látunk, a beteget tovább kell vizsgálni.
Vissza kell hívni a beteget 1, 2, 4, ha szükséges 24 óra múlva is. A felvételeket „h.p.c.” rövidítéssel kell ellátni (pld. 1 h.p.c., 2 h.p.c). A rövidítés „hora post ceonam” latin eredetű kifejezés rövidítése, mely a kontrasztanyag lenyelését követő órát jelzi.

A gyomor monokontrasztos vizsgálata:

A vizsgálatot éhgyomorra végezzük. Megvizsgáljuk ilyenkor is a nyelőcsövet, majd a gyomor telődésekor a gyomor alakját, kontúrjait, redőzetét is meg kell vizsgálni és dokumentálni. Ezt követi a funkcionális vizsgálat, a perisztaltikus aktivitás megfigyelése, melynek szimmetrikusan kell végighaladnia a gyomor kis és nagygörbületén, lefűző jelleggel, harmonikusan kell végighaladnia egészen a pylorusig. A gyomorürülés vizsgálatot gyomorürülési zavar esetén végzünk. A beteg elfogyasztja a kontrasztanyagot, majd ezt követően óránként készítünk felvételeket. Normálisan a gyomor 2-4 óra alatt kiürül.

A gyomor kettős kontrasztos vizsgálata

Minden esetben akkor végezzük, ha a gyomor morfológiája a kérdés. Elsősorban a gyomor nyálkahártyáján lévő finom elváltozásokat vizsgáljuk. Milyen a gyomor redőzete (columnae rugarum gastricae), milyen a gyomornyálkahártya elemi egységeinek elrendeződése (areae gastricae)? A gyomor kontúrok, telődési többletek jobban ábrázolódnak ott ahol a báriumos kontrasztanyag szétterül. Ezt a beteg forgatásával tudjuk befolyásolni.
A gyomor kettős kontrasztos vizsgálatánál a beteg először egy szódium bikarbonát tartalmú pezsgőport nyel le, melyből a gyomor sósav hatására széndioxid szabadul fel, ezt használjuk negatív kontrasztanyagként. A pozitív kontrasztanyag a báriumszulfát szuszpenzió, melyet a pezsgőpor elfogyasztását követően itatunk a beteggel. A beteget fekve egyszer körbeforgatjuk az asztalon, hogy a bárium a nyálkahártyán mindenhol egyenletesen megtapadjon.
A negatív felvételen a gyomor kontúrja a kisgörbületi oldalon (curvatura minor) a cardiától a pylorusig éles. A nagygörbületi oldalon (curvatura maior) az antrumnál éles kontúrú, a corpusnak és fornixnak megfelelően lehet egyenetlen. A nyálkahártya redőzet miatt, de teljes kitöltéssel illetve a beteget elforgatva meg kell győződni az ép kontúrról. A gyomor nyálkahártyájának elemi egységei az areae gastricae, melyek szabályos poligonalis megjelenésűek, jól ábrázolódnak a technikailag kifogástalanul készült kettős kontrasztos felvételeken. A plica gastricae (columna rugarum) a gyomor redőzete. A kisgörbületi oldalon hosszanti lefutású. A nagygörbületi oldalon a corpuson körkörös, a fornixon lehet kissé szabálytalan.

 

13.4.2. A gyomor betegségei

 
A gyomrot érintő betegségekben azt tapasztaljuk, hogy bármilyen elváltozásról is legyen szó, azok leggyakrabban az antrumban fordulnak elő, illetve a betegségek leggyakrabban az antrumból indulnak ki.
Úgy is nevezhetjük, hogy az antrum a gyomor vonatkozásában a „viharsarok”.

Gastritis

A gyomor nyálkahártya gyulladásos betegsége. Kiváltó oka legtöbbször a rendszertelen életmód és a helytelen táplálkozás. A túlzott alkoholfogyasztás és a dohányzás is szerepet játszik benne. Akkut és kónikus formáját különítjük el.
Röntgen tünettana szegényes. Diagnosztikailag vezető szerepe az endoscopiának van. Kettős kontrasztos gyomor röntgen vizsgálattal mutatható ki az areae gastricae poligonalisan megjelenő finom morfológiájának a megváltozása, rendezetlenné válása. Megvastagodik vagy elsimul (atrófiában) a gyomor redőzete. a hurutos nyálkahártyáról lecsúszik a kontraszt anyag. Ritkán aphtoid ulceratio jelenik meg.

Diverticulum ventriculi

Klinikai kép:
A kisebb diverticulumok nem okoznak panaszt. A nagyobb diverticulumok teltségérzést okozhatnak, bennük a gyomorbennék pang.

Radiológiai kép:
A gyomor kontúrjából előboltosuló szabályos kerek telődési többletként ábrázolódik.

A gyomor diverticulumok előfordulása igen ritka. Amennyiben előfordul a gyomor proximalis részén a cardia közelében a hátsó falon jelenik meg gyakrabban.

Ulcus ventriculi

Klinikum:

Epigastrialis fájdalom, mely a gyomorfekélyre jellemző módon étkezés után jelentkezik. A fekélyek 50-70 %-ban Helicobacter pylori fertőzöttség áll fenn, ez a duodenalis fekélyek esetében is tapasztalható. Ez egy sajátos baktérium törzs, mely a savas környezetben is tud szaporodni. Gyógyszer mellékhatásként is kialakulhat gyomorfekély, ezt elsősorban a szteroidok, fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők szedése idézi elő. Ritka betegség a Zollinger-Ellison syndroma, mely szintén gyomorfekély kialakulását okozza, az esetek 1 %-ban fordul elő. A pancreasban lévő kis kiterjedésű daganat a gastrinoma okozza, mely a gastrin nevű hormont termeli, ami a gyomor sósav termelését fokozza. A fekélyképződés többszörös is lehet a gyomorban és a duodenumban is.

A fekély okozta szövethiány radiológiai megjelenése típusosan az, hogy telődési többletként ábrázolódik, ha kontúrba kerül. Szemből tapadó foltnak fogjuk látni, ahogy a szövet hiányban megreked a kontrasztanyag. Megjelenésében lehet igen nagyméretű is, ezt óriás fekélynek nevezzük, nagygörbületen jellemző, idősebbeknél magas a malignitás rizikója. Ha kialakulása az időben gyorsan megy végbe, és ezt általában műtét utáni állapotokban, égéskor és balesetek után tapasztaljuk, stressz ulcusnak kell tekinteni.
Jellemző a gyomorfekélyekre, hogy az idő előrehaladásával hol gyógyhajlamot mutatnak, hol újra kezdődik a gyulladásos folyamat, ilyenkor már krónikus fekélyről beszélünk. Röntgen tünettana is sajátos, mert a fel-fellobbanó gyulladásokat a gyógyulást követően hegszövet képződése követi. Ennek következményeként mivel a hegesedés zsugorodással is jár, a zsugorodó hegszövet mintegy „magára húzza” a gyomor redőzetét és kialakul a típusos csillagredő kép.

A nagygörbületi oldalon lévő fekélyek gyakrabban mutatnak malignus elfajulást vagy már eleve ulcus carcinomaként jelentkeznek. A malignus fekélyekre jellemző, hogy nem szabályos kerekded telődési többletként ábrázolódnak, és a környező gyomorfal infiltráltságának következményeként a fekély környezetében nem látunk perisztaltikus aktivitást. Fali merevséget fogunk látni. Malignus fekélyeknél a szél irreguláris, a redők is egyenetlen vastagságúak, amputáltak.
A biztosan nem malignus gyomorfekélyek szabályosan kerek telődési többletek. A fekély nyakánál megfigyelhető a Hampton vonal, melyet a fekély szegélyének oedemás nyálkahártya gyűrűje okoz, és egy transzlucens vonalként jelenik meg. Disztinktorral rányomva pelotta tünetként látszik, kontralateralisan, pedig egy állandósult fali behúzódás,”rámutató ujj” szerű álló peristalticus hullám is megfigyelhető, mely a fekély indirekt jele.

Radiológiai kép:

Pylorus stenosis

A gyomorfekélyek elhelyezkedhetnek közel a pylorushoz vagy a pylorusban is. A fekély gyógyulásával hegesedés, zsugorodás alakul ki, mely a pylorus szűkületéhez vagy teljes elzáródásához vezet.

Klinikai kép: Gyomor fájdalom, teltségérzés, vomitus, mely egyre gyakrabban jelentkezik. Több napos ételmaradékot is tartalmazhat.

Radiológiai kép:

Kifejezetten tágult gyomor telődése figyelhető meg, melyben bőséges residuum ábrázolódik. Sokszor a gyomor alsó pólusa a crista alá ér. Előrehaladott esetben a gyomor tonustalanná is válik. A gyomor ürülése nem indul meg. Gyomorürülési vizsgálatot végzünk 2 és 4 óra majd 24 óra múlva. Pylorus stenozisnál 4 óra múlva sem ürül ki a gyomor, teljes elzáródásnál 24 óra múlva is a gyomorban ábrázolódik a kontrasztanyag.

GERD

A gastrooesophagealis reflux betegség korunk egyik leggyakoribb megbetegedése, melyek jó részét a stresszes, rendszertelen életmód súlyosbít. A refluxbetegség lényege, hogy a gyomor tartalom gyakran regurgitál a nyelőcsőbe. Egy-egy refluxos epizód mindenkinél előfordulhat, a reflux gyakorisága és a gyomorbennék elhúzódó jelenléte a nyelőcsőben már reflux betegséget okoz. A gyomorbennék sósavat tartalmaz, mely a nyelőcső nyálkahártyájának gyulladását okozza, melynek következményeként fekély is kialakulhat. Égő érzés jelenhet meg retrosternalisan, mellkasi fájdalom (heartburn), fájdalmas nyelés (odynophagia), dysphagia, epigastrialis fájdalom. Típusos tünet lehet még a torokban érzett gombócérzés, melynek oka az alsó oesophagealis sphincter nyitottsága miatt a felső oesophagealis sphincterben kialakuló spazmus. Régebben a betegség ismeretének hiánya miatt ezt globus histericusnak nevezték el. Hosszan fennálló pharyngitis és bronchitis esetén is gondolni kell a nyelőcső reflux betegségére. A reflux betegségnek IV. fokozata van, ezeknek az elkülönítése azonban csak endoscopos vizsgálattal lehetséges. Emellett nyelőcső pH-monitorozás és manometria jön szóba.

Reflux kimutatása:

Monokontrasztosan báriumos kontrasztanyaggal végzett gyomor vizsgálat. A beteget fél fekvő helyzetben balra fordítva pozícionáljuk, majd a báriumos kontrasztanyag elfogyasztását követően lefektetjük. Amennyiben nem látunk refluxot műfogásokat, alkalmazunk, Trendelenburg helyzetben máshogy fogalmazzunk – hasprést alkalmazunk, a beteget köhögtetjük. Amennyiben az alsó oesophagealis sphincter relaxált megjelenik a reflux.
A reflux betegség kimutatására alkalmas módszer még a 24 órás pH mérés. A cardia felett 5 cm-rel kell az elektródának végződnie. Ez az eszköz 24 órán át monitorizálja a refluxos epizódokat, ami a nyelőcső pH-jának savas irányban történő hirtelen eltolódását rögzíti objektíven. Ha az érték pH 4 alá esik ez már a nyelőcsövet károsítja, pH 3-nál a nyelőcső nyálkahártyájának helyreállító mechanizmusai már nem működnek, a károsodás irreverzibilissé válik.

Hiatus hernia

Klinikum:
A betegeknek axilális hiatus hernia esetén típusos refluxos panaszai vannak. Szorító érzés jelenhet meg a mellüregben. Nagyobb sérvek esetén gyomorürülési panasz is jelentkezhet.

Axiális és paracardialis hiatus herniát különítünk el. Ennek differenciálása a klinikumban nagyon fontos, mert terápiás következményei lehetnek. Az axiális típusú hiatus herniáknál a cardia és a gyomor egy része helyeződik a mellüregbe, ilyenkor a csuszamlás a nyelőcső tengelye mentén történik. Ezzel ellentétben a paracardialis paraoesophagealis hiatus herniáknál a cardia a rekesz alatt marad, mellette herniálódik a gyomor egy része, amely a cardiát még komprimálja is. Ebben az esetben a betegek panaszmentesek. A paracardialis hiatus hernia általában véletlenszerű lelet.
A gyakorlatban csuszamlásos sérvekkel is találkozunk, ami azt jelenti, hogy a herniáció csak bizonyos testhelyzetekben vagy csak műfogással igazolható, álló helyzetben visszacsúszik a hasüregbe, és normál anatómiai helyzetet látunk. Extrém esetekben a teljes gyomor is herniálódhat a mediastinumba és 180 fokkal elfordulva ábrázolódik, ezt az állapotot „upside down” névvel írjuk le.

 
Gyomor tumorok

A gyomor tumorok felosztása:

 
benignus (adenoma, leiomyoma, fibroma, neurofibroma, angioma,lipoma,neurogen tumorok)
semimalignus (villosus tumor, adenoma papillare)
malignus (gyomorrák) leggyakoribb az adenocarcinoma, még ismert a lymphoma, sarcoma, carcinoid

Gyomor polypok

Klinikum:
Tünetmentes, véletlenszerű lelet.

Radiológiai kép:

A gyomor nyálkahártyáján szabályos kerek, gyűrűszerű képlet. Konturba hozva lumenbe domborodó kerek elváltozás.

A gyomor polypok kimutatása nagyon fontos feladat a radiológus számára. 5 mm-es nagyságrendben már jól ábrázolódnak. Praecancerosus állapotnak tekintjük. Kerek, lumenbe domborodó képletként jelenik meg, ha kontúrba hozzuk, nyílirányból szabályosan kerek, igen éles szélű képletként ábrázolódik. Lehetnek soliterek, gyakrabban azonban többszörösek (adenomatosis ventriculi). Többségük jóindulatú szövettanilag, de carcinomás elfajulásuk is előfordulhat. Társulhatnak atrophias gastritissel. Occult vérzést is okozhatnak, mely anaemiához vezethet. A gyomor polyposis előfordulhat a vékony és vastagbél diffúz polyposisaiban a Peutz-Jeghers –syndromanal.

::26. ábra: Radiológiai kép: polyposis ventriculi, a gyomor antrumaban több 5 mm-es és ennél kisebb
gyűrűszerű képlet figyelhető meg.::

A gyomor rosszindulatú daganatai

A malignus daganatok megjelenési formái morfológiájuk szerint (Bormann beosztás szerint):

- I. élesen határolt polipoid gyomorrák (karfiolszerű telődési hiány)
- II. a polipoid tumor által létrehozott telődési hiányon belül telődési többlet, mely maga a fekély
Rajta a necrosis miatt intraluminalis telődési többlet (kedvezőbb prognózisú, általában az antrumon, a közepe megemésztődve eltűnhet, és tál formájú rák alakulhat ki 5-8 mm körüli sánccal)
- III. nem élesen határolt fekélyes gyomorrák
(A széleken terjedő, környezetétől élesen nem elhatárolható infiltráló – fali merevséggel)
- IV. diffúz infiltráló gyomorrák (kiterjedt formája a gyomrot teljesen
infiltráló tumor - linitis plastica (rákos zsugorgyomor) - scirrhus

 
Klinikum: Kezdetben bizonytalan diszkomfort érzés a gyomorban, majd teltség érzés. Étvágytalanság a későbbiekben húsundor. Fogyás. Hányinger, hányás, mely véres is lehet.

A radiológiai kép rendkívül változatos. A gyomorfal deformitásával jár. Carcinoma esetén a tumorok kiindulása az antrumból gyakoribb, míg a malignizálódó ulcus a kisgörbületen jelenik meg legtöbbször, a többi tumor egyéb helyeken fordul elő. A gyomor lumenébe domborodó tumorok árnyékkiesésként mutatkoznak. Előrehaladott esetekben a gyomor egésze deformálódik, lumene beszűkül, fala elmerevedik, és ürülési zavar jelentkezik.
Nagyon típusos formája a gyomor tumoroknak a scirrhus más néven linitis plasztika. Klinikuma megegyzik a gyomor tumorok egyéb formájával. A radiológiai kép és a szövettan azonban egészen sajátos.

 
Röntgen tünettana:

Általában az antrumból kiinduló az elváltozás. Mivel a gyomorfalban infiltratívan terjed és nem éri el a gyomor nyálkahártyáját, kezdetben más tünete nincs, mint a fali merevség. Endoszkóppal felmerülhet a gyanú, hogy elmarad a gyomorfal mozgása. Ezt a gyomor funkcionális vizsgálatával azonban jól ki lehet mutatni. Az érintett területen perisztaltikus hullám nem ábrázolódik. Ritka megjelenési formája a scirrhusnak, amikor a gyomor kisgörbületéből kiindulva kesztyűujj szerűen infiltrálja a gyomor falát. Ilyenkor nehéz a diagnózis felállítása, mert látunk peristalticus hullámokat, azonban ezek álló jellegűek és nem tovahaladók. A kisgörbület kontúrja fogazottá is válik. (Normál helyzetben az antrum kontúrjának nagyon élesnek kell lennie.) Továbbterjedve a fali merevség kiterjedhet a gyomor egészére. Maga a gyomor csőszerűvé válik, redőzet nincs és zsugorodik is. A CT vizsgálat megerősíti a diagnózist, jól ábrázolható a gyomor fali megvastagodása.

13.5. A duodenum röntgenvizsgálata és betegségei

 
Gyomorvizsgálatot végzünk.(A gyomor vizsgálatakor minden esetben a duodenumot is meg kell vizsgálni.

A duodenum retroperitonealisan helyezkedik el, körbevéve a pancreas fejét. Négy részre osztjuk.
- bulbus duodeni
- pars horisontalis superior
- pars descendens
- pars horisontalis inferior.
A Vater papilla a pars descendensen helyezkedik el melyen keresztül a ductus choledochusból és a Wirsung vezetékből ürülnek az emésztőnedvek a duodenumba.
A natív hasi felvétel általában csak a bulbus duodeni ábrázolódik kis levegősapka formájában nívóval.
Patkó alakú, Kerkring redőzete szabályos, de alacsonyabbak, mint a vékonybélkacsokon.

 
Negatív normál anatómiai képe a duodenumnak.

Kettős kontrasztos vizsgálattal és iv.Buscopannal végezzük a hypotonias duodenographiat.
Így jól feltágul és vizsgálható a duodenum nyálkahártyájának felszíne.

A leggyakoribb betegség a duodenális fekély.

Klinikum:

Fiatalabbaknál jelentkezik, az emésztéses-savas fekélyek nagy része itt alakul ki. Gyakoribbak és kisebbek, mint a gyomor ulcusai. Jellemző rá, hogy sohasem mutat malignus elfajulást. Gyakran recidivál. A betegek epigastriális fájdalomról panaszkodnak, mely általában éhgyomorra jelentkezik.
Evés után a panaszok csökkennek majd 2-3 óra múlva visszatérnek.
A duodenális fekélyek vérezhetnek is, ami anaemiával jár. Legsúlyosabb szövődmény a fekély perforátioja. Ilyenkor szabad hasi levegő jelenik meg a rekeszkupolák alatt. Gyomor röntgen vizsgálattal felszívódó kontrasztanyaggal igazolható a perforatio. A kontrasztanyag a perforatios nyíláson át kilép.
A gyakori recidívák hegesedéssel, zsugorodással gyógyulnak a bulbus deformitását, beszűkülését okozhatják, ami akár ürülési akadályt is képez. A bulbus csőszerűvé válhat.
A pylorusban lévő fekélyek pylorus stenosishoz vezethetnek. A jelentős stenosissal járó fekélyeket endoscopos vizsgálattal nem lehet kimutatni. A gyomor röntgen vizsgálattal a kontúrba kerülő telődési többlet jól ábrázolható.

Röntgen tünettana: A bulbus falán jelentkező tüskeszerű telődési többletként ábrázolódik. Van rámutató redő = a szemközti fal görcsös összehúzódása. Gyakori a „kissing ulcus”. Ha kicsi a fekély csak kompresszió alkalmazásával lehet kimutatni. A szükséges eszköz, amellyel a kompresszió létrehozható a disztinktor.

A duodenum patkó betegsége lehet még a diverticulum képződés. Általában véletlenszerű lelet, a leszálló vagy az alsó vízszintes szár belső felszínén fordul elő panaszokat nem okoz.

Gyakoribb azonban a pancreas térfoglaló folyamatainak ráterjedése a duodenumra. A térfoglaló folyamat növekedésével a uodenum lumene elzáródhat és kialakul a mechanikus akadály, mely a gyomor kiürülését akadályozza. E mellett pancreas feji folyamatoknál a duodenum patkó kiszélesedik, a ductus choledochus is elzáródik, mely icterushoz vezet. Éles szélű benyomatot pancreas pseudocysta vagy aorta aneurysma okozhat.

 
Klinikum:

Hányinger, hányás. Hasi fájdalom, sárgaság. Teltség érzés a gyomorban.

Radiológiai kép:

A pancreas feji térfoglaló folyamatoknál a duodenum patkó széttolt lesz. A Kerkring redőzet a compressio hatására elsimul, félárnyékosan telődnek a redők. a kontúr kirágott, a lumen tágassága és telődése egyenetlen. A lumen kezdetben beszűkül, majd teljesen el is záródhat.

13.6. A vékonybél röntgenvizsgálata és betegségei

 

13.6.1. Vizsgálati módszerek

 
A vékonybél endoszkóppal nem vizsgálható eltérően a felső és az alsó gastrointestinalis tractustól.
Röntgen vizsgálata is egészen eltérő vizsgáló eljárást kíván.
A vékonybél 5-7 m hosszú és 2-3 cm átmérőjű. A duodenumtól a coecumig terjed. Jejunum és aboralisan ileumkacsokból áll. Kerkring redőzete igen szabályos, az oralisan elhelyezkedő jejunum kacsoknál magas,
Az ileum kacsoknál alacsonyabb.

Morfológiai és funkcionális vizsgálat különíthető el.
A morfológia megítélésre a szelektív enterographia alkalmas.
A funkcionális vizsgálatot passage vizsgálatnak nevezzük

 

Normál esetben ép kontúrral ábrázolódnak a vékonybél kacsok, szabályos Kerkring redőzettel.

Capsula endoscopia egy új eljárás, mely hazánkban még nehezen érhető el.
A beteg egy kapszula formájában lényegében egy kis kamerát nyel le, mely a tápcsatornában lefelé haladva folyamatosan felvételeket készít. A capsula kiürülése után kerülnek kiértékelésre a felvételek.

Metodika:

Napjainkban CT és MRI vizsgálattal kell elvégezni a szelektív enteroclysist. Sokkal informatívabb, mert
nem csak a vékonybél fal morfológiájáról ad pontos képet, hanem a környező szövetekben lévő elváltozásokról is nyerhető információ. -

13.6.2. Az ileus

 
Görög eredetű szó, mely régen csupán a belek csavarodását, volvulusát jelentette. Ma már általánosabban
használjuk, a béltartalom továbbjutásának mechanikus vagy funkcionális eredetű akadályozottsága esetén.
Az ileus a leggyakoribb akut hasi kórkép. Az akut hasi katasztrófák egyharmadát az ileusok teszik ki.
A halálozás ma már 10% alatt van. Ez a terápia fejlődésének köszönhető, mely lehetővé teszi a folyadék- és elektrolit pótlást, transzfúzió adását, antibiotikus kezelések megjelenése, szondák használata eredményezett.
A terápiás eredmények további javulása a minél korábbi diagnózistól várható.

Az ileusok felosztása:

• veleszületett
• szerzett
• mechanicus
• paralyticus
• vékonybél ileus
• vastagbél ileus

A mechanicus bélelzáródásoknak számos oka lehet:

• intraluminalis
• extraluminalis

Intraluminalis bélelzáródásokat okoznak:

• gyulladás
• daganat
• ezek egy csoportba sorolhatók, mint obstruktív eltérések
• intussusceptio
• volvulus
• postirradiatios strictura
• haematoma (trauma következménye) + műtéti beavatkozás utáni anastomosis- insufficientia,-oedema,- strictura

Gyulladás:

• Crohn-betegség
• colitis ulcerosa
• diverticulitis
• tuberculosis
• actinomycosis

 
Extraluminalis bélelzáródások:

• adhaesio , strangulatio
• külső és belső sérvek kizáródása
• sorolhatók egy csoportba, mint kompressziók
• lapszerinti letapadás
• megtöretés
• csepleszkötegek
• adhaesios kötegek okozta strangulació

 
Paralyticus ileusok kialakulásában szerepet játszó tényező a különböző oki eredetű peritonitis.

• postoperatív szakban
• epekő, vesekő kólika
• intraperitoneális, extraperitoneális kiindulású gyulladásos betegségek
• perforáció
• peritonitis
• a mesenterialis erek thrombosisa, emboliája
• gyógyszer okozta mellékhatás (fenotiazinok, thiazidok, opiátok)
• spasticus tipus(ólom, nikotinmérgezés, uraemia,porphyria)
• bármilyen savós hártyát irritáló anyag esetén

 
A ritkán előforduló spasticus típusú paralyticus ileusoknál a bélfal izomzatának fokozott tónusa miatt szűnik meg a peristalticus aktivitás.

Az ileusok pathológiája, pathomechanizmusa

A gastrointestinalis tractusban 5-7 l, elektrolitekben gazdag folyadék található.

• 1500 ml nyál,1500 ml gyomornedv
• 1500 ml epe- és pancreasnedv , 2000 ml succus entericus
• gázok: 70%-ban lenyelt levegő, érpályából diffundált 20%, bakteriális eredetű folyamatokból származik 10%-nyi gáz

 
A kialakult distensio következményei:
Felszívódás hamar megszűnik miközben az excretio még tart. Ez tovább növeli a distensio mértékét.
A bélfalban vénás pangás, oedema alakul ki, romlik a vérellátás ezért a sejtek ill. a bélfal permeabilitása fokozódik, plazma transsudatio indul meg a bél lumen és a hasüreg felé.
Végül károsodik az artériás keringés is. Necrosis, perforáció alakul ki.
A pangó béltartalomban bakteriális proliferáció indul meg, fokozott toxintermelésse toxintermelés.

Klinikai következmények

Vomitus folyadék- és elektrolit vesztés Hypotensio Keringési elégtelenség Cellularis és extracellularis dehydratio Oliguria, Anuria Haemoconcentratio Thrombosis Infarctus Peritonitis Sepsis Endotoxin-shock

A mechanicus vékonybél ileus nem mindig mutat típusos képet. Amennyiben a béltartalom döntően folyadék és viszonylag kevés a gáztartalom néhány nívót látunk csak. Vékonybél ileus gyanúját azonban fel kell, hogy keltse a Kerkring redőkben megrekedt kis levegő buborékok, melyek „gyöngysor” szerűen jelennek meg.
Ilyenkor a vékonybél ileus gyanúja fennáll és ennek igazolására passage vizsgálatot kell végezni.

Különösen nehéz diagnózis lehet az úgynevezett magas vékonybél ileus. A bélelzáródás ilyenkor a második, harmadik jejunumkacs magasságában helyezkedik el. Distendált a gyomor és az elzáródás felett lévő 2-3 jejunumkacs.
Ezek a betegek gyakran vomitálnak és ha a natív hasi felvétel éppen vomitus után készül, a felvételen csak az tűnhet fel, hogy a belek csaknem teljesen gázszegény. Hiányoznak a megszokott gázárnyékok, a gyomorléghólyag, a bal flexurában megszokott levegő. Az idő múlásával az elzáródott bélszakaszokból a folyadék és a gáz is kiürül. A diagnózist ebben az esetben is passage vizsgálattal tudjuk igazolni. Feltelődik a distendált gyomor és jejunumkacsok, lokalizálható az elzáródás szintje.

Negatív natív hasi felvétel. Gyomor léghólyag. Gázárnyékok a vastagbélben. Az ábrázolódó bélkacsok nem distendaltak, nívók sem láthatók. A colon haustratioja szabályos.
Az ileocoecalisan megjelenő meteoristicus ileumkacs nívóval az „őrkacs” jel, mely appendicitisre utal.

A vékonybél ileusok között egy ritka előfordulású ileus, melyet epekő okoz. Az epehólyag fundusa a leggyakrabban a duodenum pars horizontalis superiorján helyezkedik el. A régóta benne lévő epekő gyulladást és fali necrosist okozva átfúrhatja az epehólyag és duodenum falát, kialakul a biliodigestív fistula. Az epekő ileus a natív hasi felvételen, ha eszközös beavatkozás biztosan nem történt a betegen (ERCP, sphincterotomia) specificus. A biliodigestív fistula következményeként gázárnyék jelenik meg az epeutakban, aerobiliát látunk a típusos vékonybél ileus radiológiai képe mellett. Ritkán találjuk meg magát az epekövet, passage vizsgálattal az elzáródásnál a kontrasztanyaggal kitöltött bélkacsban árnyékkiesésként jelenhet meg.

Amennyiben a beteg elesett állapotú és ileus gyanúja merül fel Frimann-Dahl felvételt kell készíteni jobb oldalt fekvő helyzetben

Mechanicus vastagbél ileus

A passage akadály feletti colon szakasz distendált, a haustrumok elsimultak. Széles nívók figyelhetők meg a has oldalsó részén, keretszerűen. A Bauhin billentyű megnyílik és tágulnak az ileumkacsok is, melyekben szintén nívók jelennek meg. Trendelenburg helyzetben a levegő a szűkületig felszáll, így lokalizálható. Acut irrigoscopiás vizsgálattal tisztázható mi okozza a vastagbél elzáródását

 
Paralyticus ileus

 
A paralyticus ileus kialakulásánál a secretio és az excretio egyszerre szűnik meg, ezért a tágabb vékonybélkacsok döntően gázzal kitöltöttek és nem látunk nívókat.

A vascularis elváltozások, melyek a bél vérellátási zavarához vezetnek szintén paralyticus ileushoz vezetnek.

 
Mesenterialis thrombosis okozta paralyticus ileus

A natív felvételen a diagnózis felállítása mellett fontos ennek radiológiai jeleit keresni, mert nem passage vizsgálatot rendelünk el, hanem azonnali sebészi konzílium miatt történik a vizsgálat.
Mit keressünk a natív felvételen a distensio és a nívók mellett?
Szabadlevegőt, pneumatosist (levegőbuborékokat a bélfalban, mely necrosisra utal). A bélfal esetleges megvastagodását, mely a kialakuló oedemára utal.

 

Subileus

A subileus szó elterjedése a régmúltból vonult be a gyakorlatba. Az ileus gyanújával bent fekvő betegek kórlapjára írták rá, hogy subileus. Ma már ezt az elnevezést azokban az esetekben használjuk, amikor passage vizsgálattal túljutunk a passage akadályt képező területen, de a radiológiai kép továbbra is ileusra utal, illetve a klinikai tünetek is, bár kevésbé markánsak, emellett szólnak. Vagyis az elzáródás nem teljes.

Passage vizsgálat

 
A radiológiai képen megítélhető a vékonybélkacsok lumenének tágassága, az esetleges nívóképződés. Iőben hogyan jut tovább a kontrasztanyag, találunk-e mechanikus akadályt. Ezzel a vizsgálattal a bélkacsok morfológiájáról nem lehet véleményt formálni. Kifejezetten funkcionális jellegű vizsgálat.

13.6.3. A vékonybél betegségei:

 

• gyulladások (IBD)
• daganatok
• funkcionalis megbetegedések ( malabsorptios syndromak)
• invaginatio, vagy intussusceptio.
• volvulus
• belső sérvek

A gyulladásos vékonybél betegségek oka sokszor ismeretlen.
A Crohn betegség azonban jól diagnosztizálható.

Crohn (ileitis terminalis) betegség:

Klinikum:
Visszatérő hasmenéses epizódok, véres - nyákos széklet, állandó hasi ill. alhasi fájdalom, görcsök, puffadás,hőemelkedés,súlyvesztés, malabsorptio,occult vérzés, anémia

Vizsgáló eljárások:
- UH
- Szelektív enterographia CT MR vizsgálattal T1, T2 fázisban zsírszupresszióval
- Izotóp

Radiológiai kép:
A granulomatosus gyulladás az egész bélfalra terjed, de szegmentális megjelenésű. Típusosan a nyálkahártyán a megnagyobbodott submucosalis lymphoid folliculusoknak megfelelően aphtoid ulceratiók, jelennek meg. Majd transmuralis gyulladás alakul ki, mely a serosára is terjed. Hosszanti és circularis ulcusok, intramuralis tüskeszerű abscessusok jelenhetnek meg. Gyakori a fistulák kialakulása, melyek lehetnek intraabdominalisak, entero-enteralisnak szoktuk nevezni, emellett vannak entero-cutan, -vaginalis,-vesicalis sipolyok, perianalis fistulák. Intraabdominalis tályogok is megjelenhetnek, valamint stricturák A gyulladásra a segmentalis jelleg igen jellemző

 
A Crohn betegség bárhol megjelenhet a szájüregtől a végbélnyílásig. Egyidejűleg több szakaszon megjelenhet. Gyakoribb előfordulása a vékonybélen 40 %, míg a vastagbélen 20 %. Eredete ismeretlen és nem örökletes betegség, de valószínű genetikai fogékonysággal összefüggésbe hozható. Az immunrendszerben léphet fel működési zavar. A szervezet a saját bélflóra ellen indít el védekezési reakciót. Kialakulásásban szerepe lehet a stressznek, az étkezési szokásoknak, a dohányzásnak

Diverticulumok a vékonybelekben is előfordulnak, de ennek gyakorisága igen alacsony.
A szokványos diverticulumok mellett nagyon ritkán fordul elő a Meckel diverticulum, mely a ductus omphaloentericus fejlődési maradványa. Leggyakrabban az ileumon, az ileocoecalis régiótól 50-80 cm távolságban helyezkedik el. Occult vérzés forrása lehet. Tartalmazhat ectopiás gyomornyálkahártya-szigetet is, ebben az esetben izotópdiagnoszikai módszerrel a Meckel-diverticulum jelenléte igazolható.

Vékonybél daganatok

A vékonybél daganatok ritkák a gastrointestinalis daganatok 2 %-át teszik ki.

Klinikum:
Néha véletlenszerű lelet. A panaszok sokszor hasi discomphort érzést okoz. A daganat növekedésével jelentkezhetnek hasi görcsös jellegű fájdalom. Hányinger, hányás. Rosszindulatú daganatok esetén lázas periodusok.Fogyás. Széklethabitus változás.

• jó indulató ( adenoma, fibroma, leiomyoma(GIST), haemangioma, endometriosis, lipoma.)
• rosszindulatú (carcinoid , sarcoma)

 
Vizsgáló eljárások:

• natív hasi felvétel (okoz e passage zavart)
• UH
• CT enterographia
• MR enterographia

 
Radiológiai tünetek:
Polipoid jellegű elváltozás a lumenben. A vékonybélfal destructio, fali növedék. Lumen szűkület.

13.7. A vastagbél röntgenvizsgálata betegségei

 

13.7.1. A vastagbél radiológiai vizsgálata:

 

• monokontrasztos
• kettős kontrasztos
• virtuális CT colonográfia

 
Bárium szulfát szuszpenzió vagy felszívódód jódos kontrasztanyag a pozitív levegő a negatív kontrasztanyag.

Irrigoscopiával végezhetünk vastagbél vizsgálatot, mely gondos előkészítést igényel.
Csak a teljesen kitisztított vastagbélről adható pontos diagnózis:
Ma már a kettős kontrasztos irrigoscopiás vizsgálati technikát alkalmazzuk. Csak bizonyos esetekben van helye a monokontrasztos vizsgálatna (példásul kontraindikált a levegőbefúvás).

A kettős kontrasztos irrigoscopiás vizsgálat lényege, hogy kevés báriumos kontrasztanyaggal a feltöltés során eljussunk a coecumig. Ezt követően leengedünk annyi kontrasztanyagot, amennyit csak lehetséges.
Feszesre töljük levegővel a colont a rectumtól a coecumig, majd célzott felvételek készülnek a rectumról, a sigmáról , a bal flexuráról, a jobb flexuráról és a coecumról. A flexurákról készülő felvételeken ábrázolódik a colon ascendens és descendens is. Ajánlott a rectumról egy teljes oldal irányú felvétel elkészítése is. A technika lényege, hogy minél kevesebb kontrasztanyag maradjon a colonban, a „levegős” felvételeken, így jól ábrázolhatóak a nyálkahártya elváltozásai. A beteg mozgatásával érhető el, hogy valamennyi colon szakaszról készüljön felvétel. A vizsgálat végén készül egy jobb és egy bal oldalt fekvő Frimann-Dahl felvétel, illetve egy álló helyzetű kép is. Ezzel a metodikával már a 4-5 mm-es polipok is kimutathatók.

 
Előkészítés:

A vizsgálatot megelőző este drasztikus vastagbéltisztításra van szükség. Ma már igyekszünk elkerülni a beöntéses előkészítést. Az endoszkópos előkészítéshez hasonlóan a felülről történő kimosást javasoljuk, melyre a vegyes sós folyadék fogyasztása igen alkalmas. Erre a célra speciális készítmények állnak rendelkezésre, mint például az X-prep.

 
Indikációi:
vastagbél ileus (jelentőséeg a CT térhódítása miatt ma már kisebb)
perforáció gyanúja
enteralis fistula gyanújában

13.7.2. A vastagbél betegségei

 

Colon diverticulosis

A vastagbél egyik leggyakrabban előforduló betegsége, mely a kor előrehaladtával egyre gyakoribb lelet. Gyakran alakul ki idült székrekedésben. A diverticulumok pulsiós jellegűek, túlnyomórészt a sigmán fordulnak elő, általában 1 – 2 cm nagyságúak

Klinikum:
Legtöbbször tünetmentes, de gyulladás, occult vérzésforrás, vagy peroratio oka is lehet.
A bal colonfél diverticulumai lényegében pseudodiverticulumok. A mucosa herniálódik a muscularis proprián keresztül, így a divetriculum falát az mucosa és a serosa alkotja.
A colon diverticulosis szövődményei a diverticuliti, ritka szövődménye vaginalis fistula. Röntgen képen: kerekded, éles kontúrú telődési többletek, melyekben napokig megmaradhat a kontrasztanyag.

 
Polypus

Klinikum:

Többnyire véletlenszerű lelet, panaszokat nem okoz. Vérezhet, Wéber pozitivitás esetén elrendelt vizsgálatkor kerülhet látótérbe. Kialakulásukkor még benignus elváltozások, melyek a colon nyálkahártyáján jelennek meg. Leggyakoribbak az adenomák. 90 %-ban az adenomákból azonban malignus vastagbélrák fejlődik ki,a polip megjelenését követően 5 év múlva.
A polipok incidenciája 50 év felett ugrásszerűen emelkedik. Kialakulásul eredete ismeretlen. Életmóddal, táplálkozási szokásokkal hozzák összefüggésbe.
Genetikai tényezők is szerepet játszhatnak. A familiáris polyposis, a Gardner-syndromában és a Peutz-Jegherts - syndromában a genetikai öröklés bizonyított. A familiaris polipozisban már fiatal korban megjelennek a colonban a polipusok. Nem ellenőrzött, kezeletlen esetekben már 40 év alatt a polipusok malignusan elfajulnak. A Gardner-syndromában polipok nemcsak a colonban, hanem a bőrön, a koponyán és az álkapocs csonton is megjelennek. A Peutz-Jegherts syndromaban úgynevezett juvenilis polipok alakulnak az egész tápcsatornában, melyek még a születés előtt in utero is megjelenhetnek, vagy fiatal gyermekkorban.
A polipusokat praecancerosus állapotnak tekintjük. A 2 cm-nél nagyobb polip már potenciálisan malignus folyamatként kezelendő.

Polipok kimutatása történhet:

• irrigoscopiás vizsgálat
• colonoscopia
• CT colonographia. Polypok kimutatására ez a legalkalmasabb metodika, nyugati országokban szűrővizsgálatként alkalmazzák

 
Megjelenési formáik.

• sessilis polip
• nyeles polip

 
Appendicitis

Az appendicitist nem irrigoscopiás,, hanem ultrahang vizsgálattal diagnosztizáljuk. Irrigoscopiás vizsgálatkor véletlenszerű lelet lehet. Lumene beszűkül, kifejezett fali egyenetlenséget látni.

 
Vastagbél daganatok

• jóindulatú
• rosszindulatú

 
Leggyakrabban a sigmán keletkező elváltozás, de a colon bármelyik szakaszán előfordulhat, a gyakoriság eltérő. A jobb colon fél tumorai gyakrabban véreznek, míg a bal colon fél tumorai gyakrabban okoznak stenosist.

Klinikum:

Hasi teltség érzés, székrekedés, majd az idő előrehaladtával hasmenés a jellemző, a véres székürítés, majd a lumen teljes elzáródásakor már nincs széklet és kialakul a vastagbél ileus. Haspuffadás, görcsös hasi fájdalom. Fogyás.
A colo-rectalis tumorok előfordulása 1900-as évek előtt elhanyagolható volt. A gazdasági fejlődést, az iparosodást követően drasztikusan kezdett emelkedni.
Hazánkban a férfiaknál és a nőknél is a harmadik leggyakoribb tumoros polypokból polipokból alakul ki. Ritkább daganatok a colonban a carcinoid (0,4%), lymphoma (1,4%), sarcoma 0,3 %). A laphámrák a colonban elenyészően ritka előfordulású.

A malignus folyamatok százalékos eloszlása lokalizáció szempontjából:
- coecum 20 %
- sigma 25 %
- rectum 20 %
- recto-sigmoidealis átmenet 10 %.

50 év felett a colon tumorok incidenciája ugrásszerűen növekedik. A colon tumorok korai felismerésével az 5 éves túlélés 90 % is lehet. Ezt lakossági szűrő vizsgálattal lehetne elérni. Weber pozitivitás esetén elrendelt kivizsgálással. A betegség megelőzését a helyes táplálkozás, az egészség kultúra jelentené. Diagnosztikai lehetőségek: endorectalis UH, hasi CT, endoscopia, CT colonográfia, , virtuális colonoscopia, MR vizsgálat, biopszia.

 

 

 
A vastagbél gyulladásos betegségei, colitis

• Crohn colitis
• colitis ulcerosa
• irritabilis bél syndroma (IBS)
• TBC = Enterocolitis tuberculosa
• pseudomembranosus colitis
• IBD

 
A vastagbél gyulladásos betegségének klinikuma változó lehet. Többnyire hasmenéssel jár, ami lehet véres vagy nyákos. Előfordulhatnak olyan esetek is amikor a beteg obstipál, vagy a kettő váltakozva fordul elő. Hasi fájdalommal, puffadással is jár. A fertőzés okozta hasmenést láz is kíséri, és pár nap alatt lezajlik.
A tünetek hasonlíthatnak az irritabilis bél syndromához azonban a betegség kimenetele egészen más. Hosszan tartó chronicus vastagbél betegségek, melyek az idő előrehaladtával károsítják a vastagbél falát.

A Crohn betegség okozta colitis mindig segmentalis jellegű. A colon bármely szakaszán előfordulhat. A gyulladás az egész bélfalra kiterjed.

A colitis ulcerosa csaknem mindig a rectum érintettségével kezdődik, majd tovább terjed oral felé. A gyulladás nem érinti a bélfal valamennyi rétegét, a bélfal nem vastagodik meg és nem szegmentális megjelenésű. irrigoscopiás vizsgálatot végezve típusos esetekben megtaláljuk az intramuralisan megjelenő „gallérgomb” abscessusokat. Amennyiben hosszú ideje zajlik a gyulladásos folyamat a colon haustratiója elsimul. A nyálkahártya márványozott, a fekélyeknek megfelelően apró, tapadó foltok ábrázolódnak. csőszerűvé válik és meg is rövidül. Akut fellángoláskor perforáció veszélye miatt Ba-os irrigoscopia nem javasolt. Endoscopos vizsgálattal a nyálkahártya egészére kiterjedő, összefolyó térképszerű ulceratiot látni. Klinikailag súlyosak a tünetek gyakori véres, nyákos székürítések jellemzik. A betegek anaemizálódnak. A colitis ulcerosa praecancerosus állapotnak tekintendő. Ezeknél a betegeknél a colon tumorok gyakorisága igen magas.
A tbc-s eredetű vastagbélgyulladás ma már elenyészően ritka megbetegedés. A felköhögött és lenyelt baktériumok okoznak bélgyulladást, mely a bélfalon körkörösen megjelenő fekélyek formájában okoz megbetegedést. A későbbieikben a fekélyek hegesedéssel gyógyulnak és a bél lumen elzáródásával akár ileust is okozhatnak.
Ritkán fordul elő az ishaemiás colitis is, mely gyakrabban a bal flexurában alakul ki az arcus Riolani ellátási területének megfelelően egy esetben a colon ascendens érintettségét láttuk. Jellemző rá a fali megvastagodás és e mellett az irritált peristalticus activitás colitis ulcerosára emlékeztető kép, hypoxia miatt a bélfalban a necrosis jeleként apró gázbuborékok lehetnek.

 
Irritabilis bél syndroma

Ebben a betegségben a hasmenés, székrekedés és ezek váltakozása a jellemző. A hasi görcsös jellegű fájdalmak, puffadás megjelenése rendszertelen. Ellentétben a Crohn colitissel és a colitis ulcerosaval itt nem találni organikus okot.

13.8. Üzenet:

 
A konzultáció radiológus és klinikus között akkor valósulhat meg a maga teljességében, ha ismerik egymás szakmájának phraseologiáját, akkor tudnak közösen a betegek hasznára válni.
A gastrointestinalis tractus kontrasztanyagos vizsgálata a modern képalkotás korszakában is megőrizte fontosságát. Gyorsan végrehajtható olcsó vizsgálat. Sok esetben specificus és sensitiv is.
A klinikusok gyakran első vizsgálatként ezt választják a diagnosztikus algoritmusban.
Funkcionális vizsgálatok végezhetők ezzel a módszerrel, míg a CT, MR, UH vizsgálattal elsősorban morphologiai képet kapunk. Fistulajáratok egyértelmű kimutatásánál is érdemesebb ezt a modalitást választani.

---