X. ESET

X / XIII ESET

 
Anamnézis: 43 éves nőbeteg.
Jelen panaszok: A beteget egy hete tartó, hirtelen kialakult erős, lüktető, kezdetben jobb
oldalon fejtetőn, majd mindkét oldalon retro- és periorbitalisan, valamint fejtetőn és időnként halántéktájon észlelt fejfájás miatt vizsgáljuk. Tarkója kötött. Kernig jel.

Képalkotók:

1. ábra 2. ábra

 
Radiológiai leírás:

A középvonal megtartott.
A külsõ liquorterek jobb temporo-parietalis túlsúllyal kifejezetten szűkek.
A belsõ liquorterek normális tágasságúak.
Jobb oldalon insularisan több sulcusban is hyperdensitás látható, SAV-nak megfelelően.
A vérzés eredete kétséges.
Klinikai konzultációt követõen a beteg további vizsgálata MR-rel történik.

3. ábra 4. ábra 5. ábra 6. ábra

 
Radiológiai leírás:

Jobb oldali túlsúllyal, de mindkét oldalon suprasellarisan magas jelintenzitás látható a T1 súlyozott képeken. Jobb oldalon lateralisabban az insularis ciszternában kis magas jel mutatkozik. A FFE T2 képeken a leírt helyeken, de ezen kívül a bal insularis cisternában is és magasabban, fõleg jobb oldalon a sulcusokban jelszegény területek vannak. A kamrarendszerben vér nem mutatható ki.
A basis közelében és az insulák felszíne mentén a FLAIR és T2 képeken az állományban kissé magasabb jel van, és máshol is kimutatható a felszín mentén keskeny sávban magasabb jel. A diffusios képeket a basis közelben a vér jelenléte zavarja. Friss ischaemiának megfelelő 1 cm-es diffusio gátlás van azonban a jobb temporalis lebenyben, az insula közelében.
Az MR angiographiás felvételeken az arteria carotis internák és a vertebralisok közel normális kaliberrel ábrázolódnak. Az összes többi ér azonban vékonyabb a normálisnál és közel szimmetrikusan a carotis internák oszlása alatti szakasza nem ábrázolódik, nem detektálható biztonsággal az oszlás, nem ábrázolódnak az erek az oszlástól 2.5 cm-re sem a mediának, sem
az anteriornak megfelelõen. A distalisabban láthatóvá vált erek igen nagy kaliber ingadozást mutatnak és feltûnõen vékonyak. Nem ábrázolódik a cerebri posteriorok kezdeti szakasza sem.

Vélemény:
A CT vizsgálattal kimutatott subarachnoidalis vérzésnek megfelelõen kóros jel látható basalisan a nagyerek mentén, leginkább a jobb insularis régióban.
Kis friss infarctus látható a jobb temporalis lebenyben.
Az artériák igen rossz ábrázolódása hátterében kisebb részben a jelet zavaró vérzés, de döntõen a vérzés okozta spasmus áll. A vérzés forrása biztonsággal nem határozható meg a képek alapján. Szóba jön a jobb media-oszlás és a jobb carotis-oszlás aneurysmája, de a
vérzésforrás lokalizációjához angiographiára van szükség.

Epikrízis:
A natív koponya CT vizsgálat jobb oldalon insulárisan subarachnoideális vérzést igazolt, vérzés forrást egyértelmûen nem sikerült detektálni, a koponya MRA alapján vsz. az a. cerebri media kezdeti szakaszából származik a vér. A fiatal, jó általános állapotban (Hunt-Hess I.)
lévõ beteg műtéti ellátás céljából idegsebészetre kerül.

KÉRDÉS:

Válassza ki a helyes állítást:
1. A subarachnoidalis vérzések nagy része traumás eredetű.
2. A subarachnoidalis vérzés leggyakrabban a Willis-kör bogyó aneurysmáiból ered.
3. A subarachnoidalis vérzés az ACM circumferens ágain a leggyakoribb.
4. A subarachnoidalis vérzés kizárólag az állományi vérzés kitöréséből származik.

---