Mechanikus beállítás ellenőrzése

4.1. Mechanikus izocentrum – definitív ellenőrzés

 
Az izocentrum a gantry, a kollimátor és a kezelőasztal forgásainak közös középpontja. Mechanikai korlátok miatt az izocentrum nem egyetlen pont, és ezért azon legkisebb gömb középpontjaként definiáljuk, amely e három komponens forgástengelyét tartalmazza.
E gömb átmérője nem lehet nagyobb 2 mm-nél, de függ a gyorsító tervezésétől és korától. Az izocentrum pontossága régibb készülékeknél korlátozhatja a megvalósítható kezelések (beállítások) típusát, és ilyen körülmények között a klinikai gyakorlatot felül kell vizsgálni, hogy a lehetséges legjobb eredményt lehessen elérni a beállítási módszerekkel.
Az izocentrikus technika azon alapszik, hogy a készülék képes elforogni a tumor közepébe helyezett izocentrum körül anélkül, hogy a beteget az egyes mezők között mozgatni kellene. Az izocentrum kezdeti beállítása az elülső mezőben rendszerint mechanikus távolságjelzővel vagy a lézer jelzőfények alapján történik. A forgóállvány (gantry) forgáspontja mechanikus pontatlanság, kopás, kotyogás, stb. miatt elmozdulhat. A kezelések legjobb geometriai pontosságának eléréséhez ilyen esetben megfelelő lehet a jelzett izocentrum pozíciót részben a valódi izocentrum alá beállítani.
Ezt nem lehet beállítani a forgási középpontba az AP irányból (Woo et al 1992). Ugyancsak elég gyakran a tengely eltér a forgáspont a gantry 0° és 180°-os állásában is.
A legkielégítőbb mód az izocentrum meghatározására az, hogy hegyes, merev front pointer-szerű mutatót teszünk a készülékre. Ennek azonban állíthatónak kell lennie a sugárforrástól mért távolság szerint, és az erre merőleges két irányban is. Az első feladat, hogy a mutató közepe ne mozduljon el a kollimátor elforgatásakor. A kollimátort a teljes tartományán megforgatjuk, és megjelöljük a forgás közepét. (Ennek kényelmes megvalósítása, hogy rúgóval ellátott mutatót és karbonpapírt használunk. Ahogy a kollimátor forog, a mutató a karbonpapíron kijelöli az elmozdulást.) A kollimátor pontos forgását viszonylag könnyű beállítani, ezért ezt be lehet úgy állítani, hogy a mutató elmozdulása 0,5 mm-nél kevesebb legyen. Ezután egy második fix mutatót állítunk be, rendszerint a kezelőasztal tetejére. A gantry-re szerelt mutató csúcsának a forrástól való távolságát úgy állítjuk be, hogy a lehető legkisebb elmozdulás legyen a rögzített mutatóhoz képest a gantry elmozdulása közben. A rögzített mutatót az optimális helyzetbe mozgatjuk – észben tartva a vízszintes szektor fontosságát, mint azt föntebb ismertettük. A rögzített mutató most már a mechanikus izocentrumot definiálja, és ehhez kell megfelelően beállítani az optikai és mechanikus távolságjelzőt. Kényelmes, ha minden készülékhez tartozik egy referencia mutató, amellyel könnyen és pontosan ellenőrizhető, és szabályozható az izocentrum jelzése. A rögzített mutató helyzetének megállapítása után az izocentrumot befoglaló gömb átmérője meghatározható. A két mutató egymáshoz viszonyított elmozdulásának megfigyelése nagyon hasznos lehet a bajok megállapításában, ha az elmozdulás túl nagynak bizonyul. Az optikai rendszer beállításának egyszerű vizsgálata is elvégezhető, ha a mutató és a fonálkereszt árnyékának relatív elmozdulását megfigyeljük a gantry mozgatása közben.

Igen kitűnő eszköz a készülék mechanikus izocentrumának meghatározására a RADAC™ 2100 lézer beállító készülék. A berendezést az asztalra helyezve szintezzük, a tetejére helyezett mezőméret sablonnal első közelítésben beállunk vele az optikai mező közepére, és az optikai távolságmérővel a névleges forrás-tengely távolságra. (A gantry szögét minden esetben szintező segítségével állítjuk be.) A gantry-t függőlegesbe állítva elhelyezzük az éktartón az indikátoróra rögzítésére alkalmas lemezt. Levesszük a mezőméret sablont. Az indikátoróra tappancsával a kollimátor 90 vagy 270º-os állásában sugárirányú érintő fogást veszünk a készülék függőleges beállító csapján, és nullázzuk az órát. Az átellenes oldalra forgatva a kollimátort leolvassuk az órán az elmozdulást, és az elmozdulás felével keresztirányban elmozdítjuk a szánt. Az órát újra nullázva ismét ellenőrizzük a tappancs elmozdulását 90 és 270º-os kollimátor-állásban.
Ha ez nulla, akkor a kollimátor 0º-os állásában szintén nullára állítjuk az óra jelzését a szán hosszirányú elmozdításával. Ezzel meghatároztuk az izocentrumon átmenő függőleges egyenes helyét. A kollimátort 0º-ba forgatva a gantry 90 vagy 270º-os állásában érintőfogás veszünk a tappanccsal a vízszintes beállító csap közelebbi oldalán, és nullázzuk az órát. Az átellenes oldalon leolvassuk az óra jelzését. Ha ez nem nulla, a szán elforgatásával beállítjuk a két jelzés középértékét, és az eljárást megismételjük mindaddig, amíg a 90 és 270º-os állásban nullát nem jelez az óra. Ekkor a vízszintes csap párhuzamosan áll a készülék forgástengelyével. A gantry 90 vagy 270º-os állásában érintőfogást veszünk a tappanccsal a vízszintes beállító csap alján, elforgatjuk a gantry-t 180º-kal, és leolvassuk az óra állását. Addig emeljük, vagy süllyesztjük az asztalt, amíg a fölső és alsó állásban az óra jelzése meg nem egyezik. Ezzel a készüléket függőleges irányban az izocentrumba vittük.
A gantry vízszintes helyzetében cseréljük ki az indikátorórát a derékszögű tüskére, és a víz¬szintes beállító csapra rajzolt fonálkeresztre állítsuk rá. Forgassuk nullába a gantry-t. A tüske együtt marad a függőleges fonálkereszttel, de a vízszintes fonálkereszthez képest felfelé mozdul. A tüske és a középpont közti távolság jelenti a készülék lehajlását a 0° és 90° vagy 270º közti helyzetben. A tüske és a középpont közti távolság közepe a készülék tényleges mechanikus középpontja.
Ezután azt kell eldönteni, hogy a lézereket a mechanikus középpontba kívánjuk-e állítani, vagy a vízszintes helyzetű készülék sugárzási középpontjába. Az utóbbi esetben nincs további tennivaló, az előbbiben viszont az asztallal a fent meghatározott felezőpontba kell vinni a tüskét.
Ezután történhet a lézerek beállítása. A RADAC™ 2100 lézer beállító készülék ún. kettős targetes készülék, ami azt jelenti, hogy a lézerek nemcsak a középpontban találkoznak, hanem a tőle mintegy 20 cm-re is a bejelölt fonálkereszttel fedésbe hozhatók. Így biztosítható, hogy az oldalsó lézernyalábok a forgás síkjában legyenek, és vízszintesen álljanak.

4.2. Az asztal forgástengelye

 
Az asztal forgástengelyének szintén az izocentrumot befoglaló gömbön belül kell lennie. Erről gyakran megfeledkezünk, amikor az izocentrum helyét meghatározzuk. Ha a mutatót szilárdan az asztalhoz rögzítjük, az asztalt elforgathatjuk, és a gantry-hez viszonyított elmozdulását megmérhetjük. Az izocentrum jelzését azonban nem szabad ennek alapján megváltoztatni, inkább ezt kell, amennyiben szükséges, a gantry és a kollimátor által meghatározott izocentrumhoz illeszteni. Az asztalforgás pontossága akkor különösen fontos, ha olyan kezeléseket végzünk a készülékkel, amelyeknél az asztalforgással állítjuk be a kezelés síkját, vagy többívű sztereotaktikus besugárzást végzünk. Ezeknél a technikáknál az asztalforgás hibáira korrekciókat kell végezni a beteg elmozdításával, jóllehet ez időigényessé teszi a kezelést.

 

4.3. Mechanikus izocentrum – gyorsellenőrzés

 
Számos egyszerűbb módszer használható az izocentrum kijelzés gyorsellenőrzésére. Ezek az izocentrum optikai kijelzését alkalmazzák. Megjegyzendő, hogy az izocentrum optikai kijelzésével kapcsolatos hibákat inkább a fényforrás, mint a gantry rossz beállítása okozza. E vizsgálatok közül néhány kiegészíti egymást, és a rutinvizsgálatokra ezek kombinációját kell alkalmazni.

1. A kollimátort a gantry nulla állásában körbeforgatjuk és a fonálkereszt árnyékát megjelöljük egy darab papíron különböző kollimátor-állásoknál. A pontoknak 1 mm átmérőjű körön belül kell lenniük. Ez a vizsgálat elvégezhető a mechanikus referencia mutatóval is (lásd a 4.1 szakaszt). A fonálkereszt beállítását a 6 és 10 szakaszok ismertetik.

2. A gantryt kis szöggel elmozdítjuk, és az asztal magasságát addig változtatjuk, amíg a fonálkereszt árnyéka át nem megy az asztalon. Ekkor a gantry forgástengelye az asztal felületében van. Ez a vizsgálat azonban félrevezető lehet, mivel a gantry forgástengelyének 0º-hoz közeli helyzetére alapoz. A 4.1 szakaszban magyarázott okok miatt ez kevésbé fontos, mint a gantry 0 °-os helyzetében.

3. Vízszintes tengely körül elforgatható, fekete kereszttel megjelölt fehér lemezt (ld. szimulátorok QC) helyezünk el az asztalra. A lemez forgástengelye essék egybe az izocentrum jelzett helyével, és a kereszt a fonálkereszttel. A gantry elforgatásával vizsgálható a fonálkereszt és a vizsgálóeszköz keresztjének illeszkedése. Ez a vizsgálat különösen ajánlott. Ha a mezőméretet úgy állítjuk be, hogy kisebb legyen a lemeznél, a kollimátor pofák elmozdulása is monitorozható, miközben a gantry-t mozgatjuk. Különböző gantry állásoknál megforgatva a kollimátort megerősíthetjük, hogy a fonálkereszt pontos jelzése-e a kollimátor-forgás középpontjának minden gantry pozícióban.

4. Kockaalakú blokkot használunk, melynek lapjaira keresztek vannak jelölve. Ezt úgy helyezzük el, hogy felső lapja a blokk vastagságának megfelelő távolsággal legyen az izocentrum fölött, és a fonálkeresztre centráljuk. Ha a gantry-t vízszintes helyzetbe visszük, a mező közepének egybe kell esnie a blokk közepével. A blokkot szintezett lemezre helyezhetjük, és vízszintesen elmozgatva az oldalsó lézerek beállítását ellenőrizhetjük valamint a gantry skálájának 90 és 270 °-os jelzését.

 

4.4. Távolságjelző

 
Ha az izocentrum helyzetét meghatároztuk, a mechanikus és optikai távolságjelzők beállíthatók. Gyorsellenőrzésre az előző szakasz (3) és (4) pontjában ismertetett módszer használható. A mechanikus távolságjelző valószínűleg sokkal időtállóbb mint az optikai, és csak akkor szabad rajta változtatni, ha a 4.1 szakaszban ismertetett módon meghatározva az izocentrumot alapos okunk van rá. Az izocentrum távolságára beállított távolságjelző linearitását az asztal ismert távolságra mozgatásával ellenőrizni kell.

4.5. Elülső és hátsó mutató

 
Az elülső és hátsó mutató is ellenőrizhető az izocentrum meghatározása után.

4.6. A gantry és a kollimátor skálájának kalibrációja

 
A gantry skálája szintezővel ellenőrizhető, amit a nyaláb tengelyére merőleges síkra helyezünk. A skála felbontása csak 1 º, de a hiba nem lehet 0,5 º-nál nagyobb. A kollimátor skálája hasonló módon ellenőrizhető.

---