Loading...
 
PDF Print

Lineáris operátorok

Lineáris modell feltétel rendszerei - Lineáris operátorok

Adott peremfeltételek mellett egy leképzési eljárást megvalósító rendszer működése absztrakt módon a rendszerre jellemző operátorral írható le. Így célszerű egy rövid összefoglalót adni az operátorokról és tulajdonságairól kiemelve azon specifikus operátor halmazt, mely a képalkotás, képfeldolgozás területén hatékony modellként alkalmazható. Egyik fontos peremfeltétel, hogy a rendszer jellemző operátor lineáris és a lineáris tér elemei között teremt kapcsolatot.

Definíció:

Az operátor egy előírás, leképzés, transzformáció halmazok elemei között. Az operátor egy halmaz elemeihez hozzárendeli ugyanazon, vagy egy másik halmaz elemeit egy megadott transzformáció alapján. Az alábbi modellezéseinkben a hozzárendelés a lineáris térben értelmezett és csak olyan operátor leképezését tekintünk, mely a lineáris tér elemei között teremt kapcsolatot.

Legyen $X,$Y az $\ell lineáris tér egy-egy részhalmaza, azaz $X \subset \ell, Y \subset \ell. A $\textbf{\underline{T}} operátor az $X és $Y halmazok között egy olyan hozzárendelést valósít meg, ahol egy $\mathfrak{D} \subseteq X részhalmaz $\forall \textbf{\underline{x}} \in \mathfrak{D} eleméhez hozzárendeli az $Y lineáris tér $\textbf{\underline{T}}\underline{x} elemét (4.ábra).

Image
4.ábra

 
A $\mathfrak{D} halmazt az operátor tartományának nevezzük, míg a $\mathfrak{D}_{T} \left \{ \textbf{\underline{T}} \underline{x};\underline{x} \in \mathfrak{D} \right \} halmazt az operátor képének nevezzük.

Definíció: Ha a $\textbf{\underline{T}} operátor tartománya és képe ugyanazon lineáris térben van, akkor a $\textbf{\underline{T}} az $X lineáris tér operátora.

Definíció: Ha a $\textbf{\underline{T}} operátor $\forall \underline{x} \in \mathfrak{D} halmaz elemeihez skalár értéket rendel, azaz $\forall \underline{y} \in \mathfrak{D} \subseteq Y\subset\Gamma, ahol \Gamma a valós és komplex számok halmaza akkor a $\textbf{\underline{T}}-t lineáris funkcionálnak nevezzük.

Műveletek operátorok között:

$
a.) \quad (\lambda \textbf{\underline{T}})\underline{x} = \lambda(\textbf{\underline{T}} \underline{x}),\text{ ahol }\lambda \in \Gamma\text{ \'es }\underline{x} \in X \subset \ell

$
b.) \quad (\textbf{\underline{T}}+\textbf{\underline{S}})\underline{x} = \textbf{\underline{T}}\underline{x} + \textbf{\underline{S}} \underline{x}

$
c.) \quad (\textbf{\underline{T}}\textbf{\underline{S}})\underline{x}=\textbf{\underline{T}}(\textbf{\underline{S}} \underline{x}) \neq \textbf{\underline{S}}(\textbf{\underline{T}}\underline{x}).\text{ Ha }\textbf{\underline{S}}(\textbf{\underline{T}}) = \textbf{\underline{T}}(\textbf{\underline{S}}),\text{ akkor }\textbf{\underline{S}}\text{ \'es }\textbf{\underline{T}}\text{ felcser\'elhet\H{o} oper\'atorok. }

$
d.) \quad \textbf{\underline{R}}(\textbf{\underline{T}}\textbf{\underline{S}})\underline{x} = (\textbf{\underline{R}} \textbf{\underline{T}})\textbf{\underline{S}} \underline{x}

Definíció: A $\textbf{\underline{T}} operátor az $X és $Y halmazok között egy-egy értelmű, ha $\forall \underline{x}_{l}, és $\underline{x}_{k}-ra, ahol minden $l \neq k esetén $\underline{x}_{l} \neq \underline{x}_{k} fennáll, hogy $\textbf{\underline{T}}\underline{x}_{l} \neq \textbf{\underline{T}} \underline{x}_{k}.

Definíció: Legyen $\textbf{\underline{T}} operátor egy-egy értelmű. Így a $\textbf{\underline{T}} inverz operátora a $\textbf{\underline{T}}^{-1} operátor, melynek tartománya a $\textbf{\underline{T}} operátor képe és $\textbf{\underline{T}}\textbf{\underline{T}}^{-1} \underline{x} = \underline{x}, \forall \underline{x} \in \mathfrak{D} esetén.

Lineáris operátorok:

A $\textbf{\underline{T}} operátor lineáris operátor, ha
$
\left.\begin{matrix}
\textbf{\underline{T}}(\lambda_{i} \underline{x}) = \lambda_{i}(\textbf{\underline{T}} \underline{x})\\ 
\\
\textbf{\underline{T}} \left(\sum_{i=1}^{n} \lambda_{i} \underline{x}_{i}\right) = \sum_{i=1}^{n} \lambda_{i}\left(\textbf{\underline{T}} \underline{x}_{i}\right)
\end{matrix}\right\}\text{ felt\'etelek teljes\

A lineáris operátorok komoly szerepet játszanak a leképező rendszerek absztrakt matematikai modellezésében, a megalkotott modellek alapján történő leírásában. Kiemelt modellezési eljárás a lineáris invariáns operátorokkal jellemezhető leképezési módszerek, ill. térben és időben lejátszódó folyamatok elemzése (biokémiai folyamatok, ill. időben lejátszódó jel analízis eljárások). A lineáris invariáns operátorok halmazát jelölje $\textbf{\underline{L}}, ahol $\textbf{\underline{L}} \subset \ell . Legyen egy térben és időben lejátszódó folyamat leírása:
$
y(\textbf{\underline{r}},t) = \textbf{\underline{L}} \left \{} {f(\textbf{\underline{r}},t) \right \}
Az $\textbf{\underline{L}} lineáris operátor invariáns, ha
$
y(\textbf{\underline{r}}-\textbf{\underline{r}}_{0} ,t-t_{0}) = \textbf{\underline{L}} \left \{f(\textbf{\underline{r}}-\textbf{\underline{r}}_{0},t-t_{0}) \right \}

A térben és időben lineáris invariáns rendszerek - $\textbf{\underline{L}} - lineáris invariáns operátorral írhatók le. Ilyen típusú rendszerek a diszkrét paraméterű (más szóhasználattal koncentrált paraméterű -ahol a rendszert jellemző paraméterek hely és idő függetlenek-) lineáris rendszerek. Ha egy lineáris invariáns rendszer idő független, akkor a folyamat leírása $y(\textbf{\underline{r}}-\textbf{\underline{r}}_{0}) = \textbf{\underline{L}} \left \{f(\textbf{\underline{r}}-\textbf{\underline{r}}_{0}) \right \}, ha térfüggetlen, akkor $y(t-t_{0}) = \textbf{\underline{L}} \left \{f(t-t_{0}) \right \} alakot ölti. A továbbiakban a kimeneti és bemeneti változók, függvények közötti kapcsolat rendszer egyparaméteres („$t”) leírás alapján történik az egyszerűbb formalizmus végett (fenntartva, hogy „$t” bármely változót - időt, térkoordinátákat,...stb. - is reprezentálhat)(5. ábra).

Image
5.ábra. Lineáris invariáns rendszer (jelátvitelét a 'w' átviteli függvény jellemzi). Bemeneti (gerjesztő) függvény F(t) és a rendszer kimeneti válasza y(t).

 
A bemenő és kimenő függvény kapcsolat: $y(t)=\textbf{\underline{w}}F(t) rendszer válasz alapján, ill.: $F(t)=\textbf{\underline{L}}y(t) rendszer leíró operátorral.

Az $\textbf{\underline{L}} operátor koncentrált paraméterű rendszerekre az alábbi általánosított formában írható fel:
$
\textbf{\underline{L}} = a_{n} \frac{d^{n}}{dt^{n}} + a_{(n-1)} \frac{d^{(n-1)}}{dt^{(n-1)}} + \cdots + a_{1} \frac{d}{dt} + a_{0} = \sum_{i=0}^{n}a_{i} \frac{d^{i}}{dt^{i}},\text{ ahol }a_{n}, a_{n-1},\cdots,a_{1},a_{0} \in \Gamma
a diszkrét elemű rendszert jellemző paraméterek, melyek függetlenek a „$t” változótól (így $\textbf{\underline{L}} invariáns is).

A fentiekben elmondottak alapján az: $\textbf{\underline{L}}y(t) = F(t) összefüggéssel modellezett rendszer kimeneti válasza az alábbi formában adható meg, mint általános megoldás: $y(t)=y_{0}(t)+y_{p}(t), ahol $y_{0}(t) a lineáris rendszer homogén megoldása (az ún. nulla bemenetre adott válasz), míg $y_{p}(t) a partikuláris megoldás, azaz egy megadott bemenő függvényre (gerjesztésre) a peremfeltételek szerinti válasz.

$
\left.\begin{matrix}
\textbf{\underline{L}}y_{0}(t)=0\\ 
\\ 
\textbf{\underline{L}}y_{p}(t)=F(t)
\end{matrix}\right\}
\textbf{\underline{L}} \left[y_{0}(t)+y_{p}(t)\right] = F(t)

Az $\textbf{\underline{L}} által leírt lineáris rendszer esetén a homogén megoldás -$y_{0}(t)- adja meg a rendszer tranziens válaszát, míg $y_{p}(t) a partikuláris megoldás az adott gerjesztésre kapott válasz függvény, mely a rendszer stacionárius válaszát írja le.

Legyen egy $\textbf{\underline{L}} operátorral jellemzett lineáris rendszer egymástól független bemenő függvényei:
$F_{1}(t),F_{2}(t),\cdots,F_{n}(t), melyekre rendre kapott válasz függvények $y_{1}(t),y_{2}(t),\cdots,y_{n}(t), melyekre fennáll, hogy:

$
\left.\begin{matrix}
\textbf{\underline{L}}y_{1}(t) = F_{1}(t)\\ 
\textbf{\underline{L}}y_{2}(t) = F_{2}(t)\\
\vdots \\
\textbf{\underline{L}}y_{n}(t) = F_{n}(t) 
\end{matrix}\right\}
\textbf{\underline{L}}y_{1}(t) + \textbf{\underline{L}} y_{2}(t) + \cdots+\textbf{\underline{L}}y_{n}(t) = F_{1}(t) + F_{2}(t) + \cdots+F_{n}(t)

$\textbf{\underline{L}}\left[\sum_{i=1}^{n}y_{i}(t) \right] = \sum_{i=1}^{n}F_{i}(t), ahol a független bemenő függvényekre kapott válaszfüggvényt származtatja, mely nem más, mint a szuperpozíció elve.

Fizikai jelenségek-L-lineáris invariáns operátorai

Az alábbiakban két egyszerű fizikai példán keresztül építjük fel az $\textbf{\underline{L}} operátort, mint a rendszert modellező, leíró lineáris invariáns operátort (6.ábra,7.ábra):

Image
6.ábra
Image
7.ábra
Egy „k” direkciós állandójú és \delta csillapítású rúgóra „m” tömegű test csatlakozik, melyet F(t) erő gerjeszt. Mechanikai modell differenciál egyenlete: $m\frac{d^2x(t)}{dt^2}+2\delta m \frac{dx(t)}{dt}+kx(t) = F(t) $\frac{d^2x(t)}{dt^2}+2\delta \frac{dx(t)}{dt}+\frac{k}{m}x(t) = \frac{F(t)}{m} „R” ellenállás,„C” kapacitású kondenzátor és „L” induktivitású tekercs sorba kötve a „K” kapcsolóval csatlakozik U(t)-re. Az elektromos modell differenciál egyenlete: $L\frac{d^2q(t)}{dt^2}+R \frac{dq(t)}{dt}+\frac{1}{C}q(t) = U(t) $\frac{d^2q(t)}{dt^2}+ \frac{R}{L} \frac{dq(t)}{dt}+\frac{1}{LC}q(t) = \frac{U(t)}{L}

 

A következő jelöléseket bevezetve: $\omega^2 = \frac{k}{m}; illetve $\omega^2=\frac{1}{LC}

$\frac{d^2x(t)}{dt^2}+2\delta \frac{dx(t)}{dt}+\omega^2x(t) = \frac{F(t)}{m}=f(t) $\frac{d^2q(t)}{dt^2}+ \frac{R}{L} \frac{dq(t)}{dt}+\omega^2q(t) = \frac{U(t)}{L}=u(t)

 

a fentiekből leolvasható, hogy mindkét fizikai modellt jellemző lineáris operátor
$\textbf{\underline{L}}=\frac{d^2}{dt^2}+a_{1}\frac{d}{dt}+a_{0} alakú.
Így a mechanikai folyamatot leíró modell:
$\underline{\textbf{L}}_{\textbf{(M)}}x(t)=f(t)\text{, ahol }\frac{d^2}{dt^2}+2\delta \frac{d}{dt}+\omega^2=\underline{\textbf{L}}_{\textbf{(M)}}
illetve az elektromos folyamat esetén:
$\underline{\textbf{L}}_{\textbf{(E)}}q(t)=u(t)\text{, ahol }\frac{d^2}{dt^2}+\frac{R}{L} \frac{d}{dt}+\omega^2=\underline{\textbf{L}}_{\textbf{(E)}}

Az említett két egyszerű eset jól mutatja, hogyan lehet analitikusan felépíteni egy-egy rendszerre jellemző operátort és ennek következtében a rendszer válaszai miként analizálhatóak a különböző bemenetekre. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor egy rendszer belső felépítése nem ismert és a rendszer tulajdonságai a különböző nevezetes bemenő jelekre kapott válaszok alapján válik ismertté, melynek következményeként lehet a rendszert leíró operátort felépíteni. Az elkövetkezendő fejezetek képezik mindezen módszerek és eszközök ismertetésének tárgyát.


Site Language: English

Log in as…