Korrekciós protokollok

   Tankönyv Fizikusoknak  »  Képalkotás szerepe a sugárterápiában  »  Képvezérelt sugárterápia (IGRT)  »  Korrekciós protokollok

IGRT-nél a betegbeállítás pontatlanságáról szerzett adatok felhasználása alapján különböző korrekciós protokollokat alkalmazhatunk, melyeknek két fő típusa van az "off line" és "on line" korrekció. Az előbbinél az adatokat csak regisztráljuk közvetlenül a frakció leadása előtt, és azok értékelését egy későbbi időpontban "off line" végezzük el. Ennek előnye, hogy a kezelést nem kell késleltetni, és a későbbi időpontban az adatok elemzése és értékelése pontosabban elvégezhető az időkényszer hiánya miatt. Az első néhány (általában 3 - 5) frakció előtt elvégzett verifikáció adatai alapján meghatározható a betegbeállítás szisztematikus hibája, ami a megfelelő korrekcióval kiküszöbölhető a hátralevő frakcióknál. A random hibák azonban csak "on line" protokoll alkalmazásával korrigálhatók. Ehhez a betegbeállítás ellenőrzését és annak korrekcióját a frakciók leadása előtt közvetlenül el kell végezni. Ez kissé megnöveli a kezelési időt, de automatikus képregisztrációs algoritmusokkal a folyamat relatív gyorssá tehető. A manuális képregisztráció már időigényesebb feladat, és általában a lágyszövet illesztés esetén használják.

A különböző IGRT-s technikákkal a betegpozícionálás pontossága nagymértékben javítható, ill. megfelelő korrekciós protokoll alkalmazásával a CTV-PTV biztonsági zóna csökkenthető, ami az ép szövetek kíméléséhez vezet. A térfogati képalkotással (kV CT, kV és MV CBCT) szerzett információkkal azonban nem csak a beteg- ill. céltérfogat-lokalizálás pontosítható, hanem a kezelések hatására történő daganat méret- és alakváltozása, vagy a beteg egyéb anatómiai információinak (pl. testkontúr) változása is megfigyelhető, ami lehetővé teszi a besugárzási terv módosítását. Ezt a módszert hívjuk adaptív sugárterápiának (ART). Például a több hetes fej-nyaki sugárkezelés során gyakran változik a beteg testkontúrja (lefogy a beteg), ami szükségessé teszi a kezdeti besugárzási terv módosítását. A gyakorlati megvalósításához azonban gyors adattovábbítás, képfeldolgozás és dózisszámolás szükséges. Az adaptív sugárterápia jelenleg még a klinikai kutatás területéhez tartozik, de a következő évtizedben várható a széleskörű elterjedése.

Irodalom

1. Laura A. Dawson, Michael B. Sharpe. Image-guided radiotherapy: rationale, benefits, and limitations. Lancet. Oncol. 7:848-858. 2006.
2. Dirk Verellen, Mark De Ridder, Nadine Linthout, Koen Tournel, Guy Soete, Guy Storme: Innovations in image-guided radiotherapy. NATURE REVIEWS CANCER 7:949-960. 2007.
3. Laura A. Dawson, David A. Jaffray: Advances in Image-Guided Radiation Therapy. J. Clin. Onc. 25:938-946. 2007.