A tudatos röntgendiagnosztikai minőségbiztosítás első lépése hazánkban az volt, amikor 1986-87-ben az Országos Röntgen és Sugárfizikai Intézet (ORSI, az orvosi radiológia központi szakintézménye hazánkban 2005-ig, amikor is 74 évi működés után az egészségügyi kormányzat sajnálatosan megszüntette) bevezette a gyakorlatba a
Csobály Sándor nevéhez fűződő, úgynevezett Quality Control táskát, amely egyszerű eszközöket tartalmazott minőségellenőrzéshez. Ez az akkori (1982-es) WHO-ajánlásokat igyekezett bizonyos egyszerűsítésekkel a hazai helyzetre alkalmazni. Mintegy 35 darab készült belőle, és a megyei kórházakat és még néhány nagyobb intézményt látták el vele. Bár elvileg minden mértékadó szakember és intézmény helyeselte a kezdeményezést, a gyakorlatban az mégis hamar elhalt. Ennek okait részben a házilagos, kézi kivitelezés gyengeségeiben, részben a nem megfelelő meggyőzésben kereshetjük, de hosszú távon a központi menedzselés sem volt megfelelő. A történet mindenképpen azt igazolja, hogy a minőségbiztosítás nem terjed el széles körben, ha nem teszik kötelezővé, és nem győzik meg, nem teszik érdekeltté a résztvevőket.
