Bal-jobb shunt mérése

   Tankönyv Fizikusoknak  »  A digitális képrögzítés és képfeldolgozás alapjai  »  Dinamikus vizsgálatok  »  Bal-jobb shunt mérése

Magzati korban a tüdő is csak a vérből tud oxigénhez jutni, ezért a szív bal és jobb oldalát elválasztó szeptum még nem fejlődik ki, így a vér szabadon áramlik, keveredik a szív két fele között. Ez biztosítja, hogy a tüdő és a szervezet egyaránt friss vérhez jusson.

Születés után ez az állapot már nem kívánatos, és az esetek többségében záródik a szeptum, ezután már nem keveredik a kis és nagy vérkör vére. Fejlődési rendellenesség következtében előfordul, hogy a szeptum nem záródik teljesen. Ilyenkor abból a szív-félből áramlik a megmaradt résen a vér, amelyben nagyobb nyomás alakul ki. Ez alapján beszélhetünk bal-jobb illetve jobb-bal shunt-ről. Mivel a nagyvérkörnek nagyobb az ellenállása, ezért a bal kamra izma erősebb, így a bal-jobb shunt a gyakoribb, amely az alábbiak témája is egyben.

A bal-jobb shunt mérése egyszerű paralell gyűrű-kollimátoros szcintillációs egy-detektoros rendszerrel is elvégezhető (17.ábra), melyet manapság döntően már kamerával végeznek. [2]
Talán meglepő, de nem a szív, hanem úgynevezett perifériás (nagy eret nem tartalmazó) tüdő terület fölött történik a mérés. Mivel nagyon gyorsan zajló folyamatot kell nyomon követnünk, ezért gyors dinamikus vizsgálatot kell végeznünk azaz legalább egy mérési pont (kép) másodpercenként. Lényegesen megbízhatóbb eredmény érhető el finomabb, azaz gyorsabb idő mintavételezéssel - 0.1sec ÷ 0.3sec (kép) mintavételi idővel -).
Az aktivitás beadása is speciális. Vénás bólus technika alkalmazásával történik. Az aktivitás a jobb szív-félbe, onnan a tüdőbe, majd a bal szív-félbe, és a nagyvérkörbe kerül.

17. ábra

 
Ha a vér nem térne vissza a perifériás tüdő terültre a vérkeringés során, akkor az aktivitás elméletileg az gamma függvény szerint alakulna. Mivel a vér idővel visszatér, ezért csak a görbe kezdő szakasza ilyen lefutású. A tüdő görbe kezdeti szakaszához , , és meghatározásával gamma görbét illesztünk (). Meghatározzuk a tüdő és az illesztett görbe különbségét.

Ha a betegnek bal-jobb shunt-je van, akkor a tüdőből a bal szív-félbe került vér egy része átjut a jobb szív-félbe, és onnan újra a tüdőbe. A shunt-ön keresztül visszatért vér lényegesen előbb jelenik meg a tüdőben, mint a nagy vérkörön keresztül érkező, ezért a különbség görbe korai szakaszán megjelenő emelkedésért a shunt a felelős. A különbség görbe emelkedni kezdő szakaszához is gamma görbét illesztünk ().
A shunt mértéke a két illesztett görbe alatti terület ( és ) alapján határozható meg:
A terület meghatározás módszerét lásd lentebb a 4.3.3 fejezetben. Ha a SHUNT<1.3, akkor azt a “SHUNT” értéket nem szokás kórosnak tekinteni.

18.ábra A vér átfolyását reprezentáló 16 kép, egy kiválasztott kép, a kijelölt ROI-k a hozzátartozó idő/aktivitás görbékkel (negatív eset /microSEGAMS© V4.275/)

 
Ha az aktivitás beadása nem elég gyors, akkor az eljárással a shunt valódi értékénél nagyobb érték (akár falshe pozitív) kapható. Ezért egy referencia ROI-t - V_CAVA (Vena Cava Superior) - szokás kijelölni a vénára a szív közelében (bólus kvalitás meghatározás). Ha ehhez a ROI-hoz tartozó görbe félérték szélessége nagy, azaz V_CAVA WIDTH>3.1sec, akkor az ilyen ún. elhúzódóan beadott radiofarmakon bólus shunt meghatározásra nem alkalmas (technikai hibának tekintendő). Az alábbi 19.ábra egy a görbeillesztési technikát is magában foglaló teljes kiértékelést mutat be.

19. ábra LRShunt meghatározás komplett kiértékelése - pozitív eset -