Az IGRT technikai lehetőségei
IGRT-nek hívjuk azt a besugárzási módszert, melynek során a kezelőhelyiségben végzett gyakori képalkotással (vagy más technikai módszerrel) információkat szerzünk a betegbeállításról, ill. a besugarazandó daganat helyzetéről, és ezen adatok felhasználásával pontosítjuk a dózisleadást. A képalkotás történhet a kezelés (frakció) leadása előtt, alatt, vagy közvetlenül utána. A gyakoriság azt jelenti, hogy a teljes kezelési ciklus alatt, protokollban rögzített módon, többször történik a képvezérelt ellenőrzés.
A képvezérelt sugárterápia végrehajtása többféle módon lehetséges. Az alábbi táblázat összefoglalja a különböző technikai lehetőségeket.
A kezelés közbeni (intrafrakcionális) daganatlokalizálás végrehajtható sztereosz-kópiás röntgen-képalkotással, amennyiben a daganat látható a röntgenfelvételen (pl. tüdő-daganat). Az esetek nagy részében azonban ez nincs így, ezért a céltérfogatot valamilyen módon "láthatóvá" kell tenni. Erre szolgálnak a daganatba vagy annak közelébe beültetett jelölő markerek, amelyek általában aranyból vannak, és röntgenárnyékot adnak. Ezeknek a markereknek a detektálásával nem csak a daganat pillanatnyi helyzete, hanem annak kezelés alatti elmozdulása is meghatározható. Intrafrakcionális elmozdulások vizsgálhatók a daganatba beültetett kisméretű antennákkal is, melyek rádiófrekvenciás hullámokkal gerjeszthetők. Az antennák által visszavert jelek folyamatos detektálásával azok térbeli koordinátái meghatározhatók. Az intrafrakcionális szervelmozdulások vizsgálatának az elterjedése a jövőben várható. A kezdeti eredmények alapján a prosztata elmozdulása például cm nagyságrendű is lehet a kb. 8 percig tartó besugárzás alatt.
Az alkalmazás szempontjából megkülönböztetünk frakciók közötti (interfrakcionális) és frakció közbeni (intrafrakcionális) beállítási pontatlanságot (elmozdulást) ellenőrző IGRT-s módszereket.