A képrekonstrukció diszkrét bázisa
Vegyünk egy lineáris operátort, mely leírja a képalkotás folyamatát. Kiinduló terünk legyen az n dimenziós valós számok halmaza, az operátor képezze le ezt a mérési adatok szinogram-terébe. Példaként és a szemlétesség kedvéért gondolhatjuk a Radon-transzformáltat ennek az operátornak. Definiáljunk továbbá egy teljes ortogonális függvényrendszert elemekből. Ekkor kellően jól viselkedő f(x) függvényre:
(1)
Ha a választott operátorunk lineáris:
(2)
A fizikában gyakran használunk sorfejtést differenciál-egyenletek megoldására. A fizikai mennyiségek gyakran folytonosak, ezért pl. a Fourier-sorfejtés, vagy a polinomiális sorfejtés (Legendre, Csebisev stb.) esetleg a kettő kombinációja (pl. gömbfüggvények) jönnek szóba. Gömbfüggvény-sorfejtéssel történő inverz Radon-transzformáció előfordul a szakirodalomban, de nem nyert mára komolyabb szerepet.
Ha ortonormált bázissal dolgozunk, akkor definíció szerint
(3)
az (2) egyenlet mindkét oldalát beszorozva, majd integrálva az együttható megkapható a következőképpen:
(4)
A (3) és (4) egyenlet nem csak teljes ortogonális függvényrendszerekre igaz, vehetünk például egy diszkretizációs bázist , mely olyan karakterisztikus függvény, mely az i. térrészben
, máshol 0; ahol
az i. térrész mérete. A (3) és (4) egyenletek teljesüléséhez ki kell kötnünk, hogy a függvényrendszer elemei legyenek diszjunktak. A könnyebb számítások érdekében ez általában strukturált rácsot jelent, például három dimenzióban kockarácsot. Ha f folytonos, akkor az (1) egyenlet már csak közelítőleg teljesül. Kiírva N db térrész esetén:
Vegyük észre, hogy ezzel a bázissal f felbontása az i. tértartományra vett integrál-átlagértékeket jelenti az adott tértartományon értelmezett 1 magas karakterisztikus függvénnyel.
Ezeket a térbeli bázisokat, "pixeleket" hívjuk "voxeleknek" az angol "volumetric pixel" szókapcsolatból. Ha három dimenzióról beszélünk. A bázisfüggvényeket elláthatnánk 3 indexszel is a három térkoordinátának megfelelően. Mivel megszámlálhatók egy indexszel is, ezt jelölést nem alkalmazzuk, az i index minden egyes tértartományt minden dimenzió szerint bejár.
Hasonló diszkretizációt alkalmazhatunk a szinogram-térben is, ahol a téren kell ezt a diszkretizációs lépést elvégeznünk. Ezt a jelölést értsük általánosan, azaz jelölhesse a Sugár-transzformált változóit is. Jelöljük ezen a téren a felbontást így:
. A szinogram tér diszkrét felbontásakor a gyakorlatban a Sugár-transzformált felbontására kell gondolni, röntgenkészülék esetén például a forrást és egy detektorpixelt összekötő tértartományra, vagy például a pozitron emissziós tomográfiában a koincidenciában megszólaló detektorokat összekötő tartományra, melyeket válaszegyenesnek (Line of Response, LoR) nevezünk.
Felírhatjuk ekkor:
Az yj együtthatókat ekkor a következőképpen fejezhetjük ki:
Szokásos jelölés a ci együtthatók helyett a xi jelölés, utalva arra, hogy ezek az együtthatók a keresett ismeretlenek. Mátrixos jelölésmóddal tehát a következő egyenletrendszert kell megoldanunk:
A levezetésnél nem volt feltételünk, hogy az operátorunk a Radon-transzformált legyen, elég, ha lineáris operátor és szinogram-térbe vetít. Az A mátrix fontos tulajdonsága, hogy nem négyzetes, ezért közvetlenül nem is invertálható. A gyakorlatban elemeit tekintve ritka mátrix, hiszen egy-egy voxel csak néhány, a voxelen átmenő válaszegyenesre ad járulékot. Tipikus méretét tekintve például egy PET szkenner esetén dimenziói lehetnek, akár 106x105.
A fenti egyenlet mátrix-inverziós megoldásával foglalkozunk akövetkező szakaszban.