Általános bemenő függvények - Fourier-transzformáció
Tekintsük az bemenő függvényt, melyről tudjuk, hogy abszolút integrálható (20.ábra).
Tekintsünk egy olyan függvényt, mely a
intervallumban megegyezik az
függvénnyel és ebben az intervallumban periódikus.
Ezen feltételek szerint a és
függvények a
intervallumban Fourier-sorba fejthető:
Így
Vezessük be az jelölést és kíséreljük meg a
határátmenetet végrehajtani.
Az látható, hogy az , ill.
létezésének elégséges feltétele:
, azaz
abszolút integrálhatósága.
Használjuk fel, hogy .
Így .
Vezessük be a következő jelölést: .
Így .
Az itt kapott kettős integrálban az hozzárendelést az
függvény Fourier-transzformáltjának nevezzük. Mint az egész gondolatmenet során feltételként szerepelt, jelen esetben is fennáll mint elégséges feltétel a Fourier-transzformáció létezéséhez:
, azaz az
függvény abszolút integrálhatósága.
A kettős integrál ’külső’ integrálja
a Fourier-transzformáció inverze, azaz az inverz Fourier-transzformáció.
Az a Fourier-transzformáció származtatásából látható, hogy a transzformáció egy operátor. A Fourier-transzformáció az abszolút integrálható függvények osztályához az
függvényeket rendeli. Ezt másképp megfogalmazva úgy is nevezhetjük, hogy az
függvények ’valós’ paraméter teréből az
függvények frekvencia terébe transzformál (általánosított értelembe nevezhetjük absztrakt, ill. általánosított frekvencia térnek).
A Fourier-transzformáció - mint operátor - lineáris operátor:
A Fourier-transzformáció fizikai értelmezése
Definíció: Az abszolút integrálható függvényhez hozzárendelt
Fourier-transzformáltat az
függvény komplex spektrumának nevezzük.
, ahol a frekvencia függvényében ábrázolható a komplex spektrum amplitúdó és fázismenete.
, amely azt jelenti, hogy az amplitúdó menet páros függvény, míg a fázismenet páratlan.
A Fourier-transzformáció leképezési tulajdonságából adódik, hogy , ahol * a komplex konjugálás művelete. Az alábbi 21. ábra a komplex spektrum egy lehetséges ábrázolási módját mutatja, mely igen gyakran alkalmazott formája a lineáris rendszerek frekvencia függvényében végzett analízise során.
Definíció: Egy abszolút integrálható függvény energia tartalma:
Ezen definíciót írjuk fel az alábbi formában:
, itt az egyik
tényezőt fejezzük ki az inverz Fourier-transzformáció formula alapján:
Ahol látható, hogy .
Így .
Mivel az amplitúdó spektrum páros, ezért
is páros.
Ennek következménye: , amely nem más mint a Parzeval-tétel. ((Parzeval-tétel|((részletezést lásd függelék: Parseval tétel kifejtése))))
Az energiatartalom kiszámításában szereplő
függvényt a jel energiaspektrumának nevezzük.
A Fourier-transzformáció főbb tulajdonságai:
Az alábbiakban a Fourier-transzformáció néhány jellegzetességére mutatunk példát, ill. nevezetes függvények Fourier-transzformáltjával ismerkedünk meg. Első lépésként foglalkozzunk a belépő függvénnyel (22. ábra).
Definíció: Az függvényt belépő függvénynek nevezzük, ha
esetén
, és
esetén
, ahol
abszolút integrálható függvény:
Ha belépő függvény és abszolút integrálható, akkor komplex spektruma:
.
Az függvény a komplex spektrum
és
kifejezésekkel valamint a Parzeval tétel alapján eképp írható fel:
(A Parzeval-tétel kifejtéséért kattintson ide)
Vezessük be .
Azaz belépő függvényre ha
és
Periódikus függvény Fourier-transzformáltja:
Mint ismeretes az eddigi feltételek alapján a Fourier-transzformáció létezésének elégséges feltétele az függvény abszolút integrálhatósága, azaz
.
Ezen elégséges feltétel egy periódikus függvényre sem teljesül. Így ezen esetre meg kell kísérelni más módszert. Kiindulásként próbáljuk megadni az egyik legegyszerűbb periódikus függvény az , ill. az
Fourier-transzformáltját. Az Euler reláció szerint
függvény Fourier-transzformáltját érdemes keresni.
Tételezzük fel, hogy az Fourier-transzformáltja Dirac függvény típusú, azaz
. Lásd az alábbi 23. és 24. ábrán.
A feltételezésünk helyességét az inverz Fourier-transzformáció alapján igazoljuk. Így képezzük az inverz Fourier-transzformáltját.
A Dirac deltáról ismert:
, amiből adódik, hogy
esetén
. Ennek egyenes következménye, hogy
.
Ezt követően egy szerinti általános periódikus függvényre kíséreljük megadni
Fourier-transzformáltját. Mint ismeretes bármely
függvény, mely periódikus Fourier-sorba fejthető, azaz
Mivel a Fourier-transzformáció lineáris transzformáció és erre érvényes a szuperpozíció elve, ezért, ha
,
Akkor
Belépő periódikus függvény
Legyen belépő függvényünk az alábbi
, ahol
Fourier-sor alakjában felírható periódikus függvény. (25. ábra)
A periódikus belépő függvény Fourier-transzformáltja az előbbiek értelmében
Abban az esetben, ha belépő függvény egy abszolút integrálható
függvény és egy
periódikus függvény szuperpozíciójaként áll elő:
; ahol
akkor az
Fourier-transzformáltja: