Általános bemenő függvények - Fourier-transzformáció
Tekintsük az bemenő függvényt, melyről tudjuk, hogy abszolút integrálható (20.ábra).
Tekintsünk egy olyan függvényt, mely a intervallumban megegyezik az függvénnyel és ebben az intervallumban periódikus.
Ezen feltételek szerint a és függvények a intervallumban Fourier-sorba fejthető:
Így
Vezessük be az jelölést és kíséreljük meg a határátmenetet végrehajtani.
Az látható, hogy az , ill. létezésének elégséges feltétele:
, azaz abszolút integrálhatósága.
Használjuk fel, hogy .
Így .
Vezessük be a következő jelölést: .
Így .
Az itt kapott kettős integrálban az hozzárendelést az függvény Fourier-transzformáltjának nevezzük. Mint az egész gondolatmenet során feltételként szerepelt, jelen esetben is fennáll mint elégséges feltétel a Fourier-transzformáció létezéséhez: , azaz az függvény abszolút integrálhatósága.
A kettős integrál ’külső’ integrálja
a Fourier-transzformáció inverze, azaz az inverz Fourier-transzformáció.
Az a Fourier-transzformáció származtatásából látható, hogy a transzformáció egy operátor. A Fourier-transzformáció az abszolút integrálható függvények osztályához az függvényeket rendeli. Ezt másképp megfogalmazva úgy is nevezhetjük, hogy az függvények ’valós’ paraméter teréből az függvények frekvencia terébe transzformál (általánosított értelembe nevezhetjük absztrakt, ill. általánosított frekvencia térnek).
A Fourier-transzformáció - mint operátor - lineáris operátor:
A Fourier-transzformáció fizikai értelmezése
Definíció: Az abszolút integrálható függvényhez hozzárendelt Fourier-transzformáltat az függvény komplex spektrumának nevezzük.
, ahol a frekvencia függvényében ábrázolható a komplex spektrum amplitúdó és fázismenete.
, amely azt jelenti, hogy az amplitúdó menet páros függvény, míg a fázismenet páratlan.
A Fourier-transzformáció leképezési tulajdonságából adódik, hogy , ahol * a komplex konjugálás művelete. Az alábbi 21. ábra a komplex spektrum egy lehetséges ábrázolási módját mutatja, mely igen gyakran alkalmazott formája a lineáris rendszerek frekvencia függvényében végzett analízise során.
Definíció: Egy abszolút integrálható függvény energia tartalma:
Ezen definíciót írjuk fel az alábbi formában:
, itt az egyik tényezőt fejezzük ki az inverz Fourier-transzformáció formula alapján:
Ahol látható, hogy .
Így .
Mivel az amplitúdó spektrum páros, ezért is páros.
Ennek következménye: , amely nem más mint a Parzeval-tétel. ((Parzeval-tétel|((részletezést lásd függelék: Parseval tétel kifejtése))))
Az energiatartalom kiszámításában szereplő függvényt a jel energiaspektrumának nevezzük.
A Fourier-transzformáció főbb tulajdonságai:
Az alábbiakban a Fourier-transzformáció néhány jellegzetességére mutatunk példát, ill. nevezetes függvények Fourier-transzformáltjával ismerkedünk meg. Első lépésként foglalkozzunk a belépő függvénnyel (22. ábra).
Definíció: Az függvényt belépő függvénynek nevezzük, ha esetén , és esetén , ahol abszolút integrálható függvény:
Ha belépő függvény és abszolút integrálható, akkor komplex spektruma: .
Az függvény a komplex spektrum és kifejezésekkel valamint a Parzeval tétel alapján eképp írható fel:
(A Parzeval-tétel kifejtéséért kattintson ide)
Vezessük be .
Azaz belépő függvényre ha és
Periódikus függvény Fourier-transzformáltja:
Mint ismeretes az eddigi feltételek alapján a Fourier-transzformáció létezésének elégséges feltétele az függvény abszolút integrálhatósága, azaz .
Ezen elégséges feltétel egy periódikus függvényre sem teljesül. Így ezen esetre meg kell kísérelni más módszert. Kiindulásként próbáljuk megadni az egyik legegyszerűbb periódikus függvény az , ill. az Fourier-transzformáltját. Az Euler reláció szerint függvény Fourier-transzformáltját érdemes keresni.
Tételezzük fel, hogy az Fourier-transzformáltja Dirac függvény típusú, azaz . Lásd az alábbi 23. és 24. ábrán.
A feltételezésünk helyességét az inverz Fourier-transzformáció alapján igazoljuk. Így képezzük az inverz Fourier-transzformáltját.
A Dirac deltáról ismert:
, amiből adódik, hogy esetén . Ennek egyenes következménye, hogy .
Ezt követően egy szerinti általános periódikus függvényre kíséreljük megadni Fourier-transzformáltját. Mint ismeretes bármely függvény, mely periódikus Fourier-sorba fejthető, azaz
Mivel a Fourier-transzformáció lineáris transzformáció és erre érvényes a szuperpozíció elve, ezért, ha
,
Akkor
Belépő periódikus függvény
Legyen belépő függvényünk az alábbi , ahol Fourier-sor alakjában felírható periódikus függvény. (25. ábra)
A periódikus belépő függvény Fourier-transzformáltja az előbbiek értelmében
Abban az esetben, ha belépő függvény egy abszolút integrálható függvény és egy periódikus függvény szuperpozíciójaként áll elő:
; ahol akkor az Fourier-transzformáltja: